Kutatás-Fejlesztés – Tudományszervezési Tájékoztató, 1993
2. szám - Szemle
112 érdektelennek, ezért nem fogalmazódtak meg az elvárások; a felsőoktatás némely területein viszont az erős ideológiai-politikai determináltság miatt nem is kezdeményeztek reformokat. A magyar felsőoktatás egyik legszínvonalasabb területe az orvosképzés volt, itt alapvető szakmai modernizálásra nem is volt szükség. A képzés reformját a pártok részéről először 1945 májusában kezdeményezte az Orvosok Szabad Szakszervezetében a Független Kisgazdapártot képviselő Reök István. Javaslatai csak részben kötődtek a szakmai modernizációhoz, sokkal inkább az orvosképzés demokratizálását kívánta előmozdítani. Reök a német szellemű oktatás visszaszorítása mellett új egyetemi tanszékek felállítását, az orvosetika, a társadalomtudományok, a népegészségügy és a baleseti sebészet oktatását szorgalmazta. 7 A mezőgazdaság felsőoktatás modernizálását politikai és szakmai szempontok egyaránt indokolták volna, ennek ellenére reformokat nem kezdeményeztek. A nagybirtokok megszűnése és a kisparaszti gazdaságok létrejötte után a pártok feltehetően nem tulajdonítottak a felsőfokú szakképzésnek sem szakmai, sem politikai aktualitást. Reformjavaslatokat ezért csak szervezeti vonatkozásban tettek. Akisgazdapárti Kis Újság 1945. június 9-én ismertette S. Szabó Ferenc földművelésügyi államtitkár véleményét, amely szerint szükséges, hogy a mezőgazdasági jellegű Magyarországnak egységes agráregyeteme legyen. Az átalakítás jegyében 1945. július l-jén jelent meg az Ideiglenes Nemzeti Kormány rendelete, amely szerint a József Nádor Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Mezőgazdasági és Állatorvosi Kara, Kohó- és Erdőmérnöki Karának erdőmérnöki osztálya az egyetemből kiválik és működését a továbbiakban a Földművelésügyi Minisztérium főhatósága alatt végzi. 8 Szeptember végén a Földművelésügyi Minisztérium előterjesztésére a minisztertanács elvileg hozzájárult a magyar agrártudományi egyetem megszervezéséhez 9, s az október 2-án létre is jött. Az új agráregyetem egyesítette a József Nádor Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Mezőgazdasági és Állatorvosi Karát, a mosonmagyaróvári, a debreceni és a keszthelyi Magyar Mezőgazdasági Főiskolát, az 1945-1946. tanévtől a Magyar Kertészeti és Szőlészeti Főiskolát, továbbá az 1945-1947. tanévtől a József Nádor Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Bánya-, Kohó- és Erdőmérnöki Karának erdőmérnöki osztályát. Az új egyetem négy karra tagozódott: mezőgazdasági, állatorvosi, erdőgazdasági, valamint kert- és szőlőgazdaságtudományi karra. A mezőgazdaságtudományi kar négy osztálya Budapesten, Debrecenben, Keszthelyen és Mosonmagyaróváron működött. 1 0 Az Agrártudományi Egyetem elvben lehetőséget adott a tudományos és oktatási tapasztalatok átmentésére. Az öt 7. Kisújság, 1945.május8. 8. Magyar Közlöny, 1945.65.no. 9. Szabad Nép, 1945.szeptember 27. 10. Magyar Közlöny, 1945.141.no.
