Kutatás-Fejlesztés – Tudományszervezési Tájékoztató, 1993
2. szám - Szemle
110 területek a felsőoktatáson belül 1937-1938-ban 48,4 %-ot képviseltek, ugyanakkor a műszaki képzés aránya 7,9 %, a közgazdasági képzésé 4,6 % volt. 1 A magyar felsőoktatást jellemezte az is, hogy korlátozta a munkás-paraszt fiatalok továbbtanulási lehetőségét, nők pedig csak csekély számban és csak egyes felsőoktatási intézményekben folytathattak tanulmányokat. A jogi, a műszaki és gazdaságtudományi karokra például egyáltalán nem nyerhettek felvételt. Arányuk a felsőoktatásban 1937 - 1938-ban 13,8 % volt. 2 A felsőoktatáspolitika más szempontokból is befolyásolta a diákság összetételét. Az 1920. XXV. tc. szerint az egyetemeken és a főiskolákon a zsidó származású fiatalok aránya igen korlátozott lehetett. A numerus clausust követő numerus nullusszal azután a rendszer a zsidó vallásúakat teljesen kizárta a felsőoktatásból. 3 Természetesen voltak a magyar egyetemi-főiskolai oktatásnak értékes elemei is, az orvos- és mérnökképzés például színvonalasan folyt, tudományosan magas szintet képviselt a Eötvös Kollégium, mindez azonban nem ellensúlyozhatta az alapvető hiányosságokat. A felsőoktatásban — a művelődésügy más ágazataihoz hasonlóan — olyan reformokra volt szükség, amelyek révén az egyetemi-főiskolai rendszer megfelel a demokratikus átalakulás és a korszerű oktatás követelményeinek. A felsőoktatás struktúrájának átalakítása a természettudományi, műszaki-agrártudományi és közgazdasági képzés fejlesztését, kereteinek bővítését igényelte volna. A demokratizálás megkívánta a diszkriminációk felszámolását, a továbbtanulási esélyek biztosítását valamennyi társadalmi réteg számára. Az ország átalakításáért felelősséget vállaló pártok, így a Független Kisgazdapárt is fontos feladatának tartotta a felsőoktatás ideológiai értékeket, politikai szempontokat és szakmai követelményeket egyaránt szem előtt tartó reformját. Pedagógusképzés — a reformtörekvések középpontjában 1945 tavaszán az oktatási reform elképzelései többnyire a kultúrpolitika egyik központi tényezője, a pedagógusképzés körül születtek meg. A pedagógusképzés reformját valamennyi koalíciós párt szükségesnek tartotta. A kisgazdák e területen kisebb aktivitást tanúsítottak, elképzelésük kevéssé volt kidolgozott. Javaslatuk pozitívuma, hogy a pedagógusképzés reformját a felsőoktatás egészét érintő átalakulás részének tartották. 1. Ladányi A.: A felsőoktatás helyzetének fő vonásai (1945 — 1948 április). In: Tanulmányok a MEFESZ történetéből 1945-1948. Szerk. Molnár J. Bp.l981,FPK. 129-134.p. /Felsőoktatástörténeti kiadványok.6./ 2. Ladányi A.: i.m. ... 129-134.p. 3. HekschÁ.: Adatok a numerus clausus történetéhez. = Pedagógiai Szemle, 1962.7 — 8.no. 613 — 619.p. Balogh S. - Szabolcs O.: Pedagógusoka két világháború kőzött, 1919-1945. Bp.1%3. 16-20.p. /А Magyar Történelmi Társulat és a Hazafias Népfront könyvtára.6./
