Kutatás-Fejlesztés – Tudományszervezési Tájékoztató, 1993
1. szám - Szemle
7 Mansfield és munkatársai 1 1 azt a következtetést vonták le, hogy ezeknek 90 %-át nem valósították volna meg a szellemi tulajdon védelme nélkül. (Megemlítendő, hogy a szabadalmi védettség sokkal kisebb szerepet játszik — 15, 1, illetve 4 % — az összes termékre vetítve a gépeknél, műszereknél, elektromos felszereléseknél.) Figyelemre méltó, hogy Taylor és Silberston 1 2 hasonló következtetést vont le, tehát azt, hogy a gyógyszeripari K+F mintegy 60 %-a függ a szabadalmi védettség lehetőségétől. Narin 1 3 sem tagadja a technológiai fejlődés, a fokozott profittermelés és a szabadalmak közötti összefüggéseket, de nem tarja törvényszerűnek a „több szabadalom — több profit" folyamatot. A szabadalmak száma sokkal inkább a vállalati vezetés stratégiájának tulajdonítható, semmint az aktuális innovációs aktivitás mértékének — állítja. Másokra hivatkozva megerősíti, hogy a szabadalmak száma jobban korrelál az input adatokkal (pl. kutatók száma, ráfordítások) semmint az új termékek kibocsátására vonatkozókkal. Mindez nem gyengíti a szabadalmaztatás és az inventivitás feltételezett kapcsolatát, hanem csak a körültekintés fokozott igényére mutat rá. Többek között arra, hogy a szabadalmak száma és színvonala nem feltétlenül korrelál olyan jól, mint amennyire jó a mennyiség-minőség összefüggés a kapott idézetek száma és az idézett munkák színvonala között. Narin 1 4 részletes vizsgálatai szerint a szabadalmak minőségét jól jellemezhetjük idézettségükkel. Szerinte a szabadalmak száma és idézettsége a kutatásifejlesztési munka két különböző oldalára jellemző. Nevezetesen, a szabadalmak száma jól jellemzi a K+F inputot, adott vállalat „technológiai erősségét", míg a szabadalmak idézettsége az outputra, a termékek anyagi sikerére utaló mutató. Narin vizsgálataiban a szabadalmakra vonatkozó adatokat szakértői vélemények egészítették ki. A szabadalmak összes száma jó összefüggést mutatott az illető vállalat teljes kutatási költségeivel, az opponensek által a vállalatról adott véleménnyel és a vállalat által publikált közlemények számával, de gyenge volt az összefüggés a pénzügyi teljesítménnyel. Ugyanakkor a szabadalmankénti idézetek száma az előbb említettekkel nem, de éppen a pénzügyi teljesítménnyel korrelált. Érdemes megjegyezni, hogy a kiemelkedő idézetszámot elért szabadalmak elsősorban az ismert gyógyszerinnovációkkal voltak kapcsolatosak. Ilyenek pl. a Smith Kline Co. gyomorfekély elleni gyógyszeréi, a Tagametet védő szabadalmi bejelentései, amelyekre mind cég további szabadalmai, mind pedig más cégek gyakran hivatkoztak. 11. Mansfield,E. — Schwarlz,M. — Wagner,S.: Imitation costs and patents: An empirical study. = Economic Journal /Oxford/, 1981.6.no. 907-918.p. 12. Taylor,C. — Silbcrston,Z.: The economic impact of the patent system. Cambridge, 1973,Cambridge University Press. 13. Narin,F. — Noma,E .: Is technology becoming science? = Scientometrics, 1985.7.vol.3-6.no. 369 - 381.p. 14. Narin,F. — Noma,E. — Perry,R. Patents as indicators of corporate technological strength. = Research Policy /Amsterdam/, 1987.2-4.no. 143-155.p.
