Kutatás-Fejlesztés – Tudományszervezési Tájékoztató, 1992

1-2. szám - Figyelő

29 Л SZUTA jövője A SZUTA az egész Gorbacsov-éra alatt mereven ellenállt a reformnak. Sok bírálat érte konzervativizmusa, kiváltságai és az állások elosztásánál érvényesített „szocialista összeköttetések" rendszere miatt. A negatív képen Gorbacsov fiatalítási kísérletei (a legidősebb akadémikusok nyugdíjazása, a tagság számára felső korhatár megállapítása) sem sokat változtattak. Amíg azonban a kutatási alapok továbbra is a központi, össz-szövetségi költségvetésből származtak, a SZUTA pozíciója biztosnak tűnt. Bár Gorbacsov reformjai a tudomány önfinanszírozására ösztönöztek — közvetlen szerződéskötés az iparral, a mezőgazdasággal, az akadémiai intézetekhez kapcsolódó üzleti alapon működő kutatási szövetkezetek létesítése - a központi finanszírozás egészen a puccsig nem szűnt meg. A puccs előtt három nappal megjelent szövetségi szerződéstervezet még a fennálló akadémiai rendszerrel számolt, azaz a köztársasági akadémiák az összszövetségi akadémiáknak voltak alárendelve; az oktatásért, az egészségügyért, a környezetért és a tudományalapú iparágakért a felelősség a központ és a köztársaságok között oszlott meg. Az újabb események azonban új helyzetet teremtettek. A hírek szerint az akadémia intézeti hálózatát területi alapon választják szét, s így a legnagyobb rész az orosz föderáció tulajdonába kerül. Ennek történelmi háttere az, hogy az összszövetségi akadémia az egykori szentpétervári akadémia utóda. A helyzet pikantériája, hogy a 14 nem orosz köztársaságnak volt saját akadémiája, Oroszországnak pedig nem. 1957-ben megszervezték ugyan a novoszibirszki Szibériai Tagozatot, de mint a központi akadémia részlegét. 1991 áprilisában az orosz parlament különálló Orosz Tudományos Akadémiát alapított, jóváhagyta az ideiglenes elnök megválasztását, de kutatóintézetek létesítésére még nem volt idő. Az össz-szövetségi akadémia azonban nem tűnhet el nyomtalanul. Elképzelhető, hogy átalakul egy nemzetek feletti koordináló testületté, hiszen vannak olyan tudományos és műszaki területek, ahol a központilag irányított, transznacionális együttműködés jelentős eredményeket mutat fel. Az alaptudományokban ilyen példa a CERN, az alkalmazott kutatásban meg az Európai Űrhivatal. A nemzetek feletti intézményre szükség lenne a környezetvédelem, a katonai kutatás és az űrkutatás területén, hozzá tartozhatnának a nukleáris fizika és a csillagászat „nagytudományi" berendezései. Problematikus a katonai kutatás jövője, mely korábban az össz-szövetségi kutatási költségvetés mintegy 50 %-át emésztette fel. A nem orosz köztársaságok képviselői kijelentették, hogy az összes katonai kutatást polgári célokra fogják alkalmazni. Ha ez így lesz, akkor Oroszország lesz a katonai technológia egyetlen szállítója. Az űrkutatást a nem orosz tagköztársaságok eddig is pénzkidobásnak tekintették. Kazahsztán engedélyezi a bajkonuri űrállomás használatát - megfelelő