Kutatás-Fejlesztés – Tudományszervezési Tájékoztató, 1992

1-2. szám - Figyelő

27 része a tudományos költségvetés — lényegesen alacsonyabb Franciaország és Németország ráfordításainál (4,1 milliárd, 6,8 milliárd, illetve 7,2 milliárd font). Az OECD jelentése szerint Nagy-Britannia az egyetlen olyan ipari ország a nyugati világban, melyben a nyolcvanas évek folyamán csökkent a K+F-re szánt ráfordítás a nemzeti jövedelem százalékában. A jelenlegi kormány azt reméli, hogy az ipar kipótolja a szükséges kutatási keretet. A tények azonban mást mutatnak. A német ipar két és félszer annyi K+F-et finanszíroz (11,6 milliárd font értékben), mint a brit ipar (4,7 milliárd). A brit iparban az egy kutatóra jutó kiadás (73 000 font) a fele a német vagy francia ipari kutatóra jutónak. (145 000 font). Az Egyesült Királyságban egy ipari kutatóra 1,1 segéderő jut, szemben a francia és német 1,9 fővel. Nyilván ez játszik szerepet az ország és a versenytársak közötti technikai sza­kadék növekedésében, ami különösen a biotechnika, a mesterséges anyagok és in­telligencia, valamint az űrkutatás területén észlelhető. Ennek tudható be, hogy a fiatal s tehetséges kutatók tömegesen külföldre mennek. Az ABRC jelentése már 1985-ben felhívta a figyelmet ara, hogy nemcsak az Ígéretes fiatalok, hanem a neves vezető kutatók is a tengeren túlra szerződnek. A brit tudományos rendszer irányítása szétaprózódik a minisztériumok, a tanácsadó testületek és a magánvállalatok között. Az országnak nincs sem tu­dománypolitikai, sem K+F és innovációs stratégiája. Feltétlenül szükséges a ku­tatás kormánytámogatásának jelentős emelése, az ipari K+F-ben alkalmazott tudósok és mérnökök számát 50 %-kal kell növelni ahhoz, hogy elérje a francia és a német szintet. Ehhez igazodnia kell az oktatásnak és a szakképzésnek is. A K+F eredményeinek gyakorlati megvalósulása elválaszthatatlan a beruházásfinan­szírozási politikától. Ha tehát igaz, hogy Major tudománybarát politikával kíván a választók elé állni, a következőket nem halogathatja tovább: — a polgári K+F ráfordítás jelentős növelése, — a tudományos költségvetés növelése, — az iparvállalatok és a tudományos infrastruktúra közötti kapcsolatok javítása a műszaki eredmények hatékony hasznosítása érdekében, — adókedvezmények a vállalati K+F beruházások ösztönzésére, — a katonai K+F ráfordítások csökkentése, — a polgári K+F kormányszintű támogatása, — tudomány- és technikaügyi miniszter bevonása a kabinet tevékenységébe, — a kormánytanácsadás megszervezése. Will Mr. Major pass the science test? = Scientific World /London/, 1991.2,no. 3-4.p. N.É.

Next

/
Oldalképek
Tartalom