Kutatás-Fejlesztés – Tudományszervezési Tájékoztató, 1992
3-4. szám - Szemle
121 témaköröket ölelnek fel, számottevően gazdagítva az eddigi prioritásokat. Olyan célrendszert alakított ki az Államtanács, amely az immanens tudományos kritériumok szem előtt tartásával, az eddiginél erőteljesebben ösztönzi bizonyos területek fejlesztését. A súlyponti programok közép- és hosszabb távon csúcsfontosságúak, így minden vonatkozásban preferáltak. A K+F tevékenység legfontosabb céljának a környezeti és szociális viszonyok, valamint a technológiák optimális fejlesztését és összehangolását tekintik, a kölcsönös függőségi és a nemzetköziesülési folyamatok expanziójának figyelembevétele mellett. A súlyponti programok kedvezőbb feltételeket teremtenek olyan modern, egységes tudomány- és technológiapolitika érvényesítéséhez, amely a korábbinál hatékonyabban segíti a gazdasági és társadalmi fejlődést. Az ágazati K+F tématervek — az EGK keretprogramjával összhangban — az informatika, a biotechnológia, az optika és az ezzel összefüggő technológiák, a teljesítmény-elektronika, az újszerű anyagok kutatása és a környezetvédelem programjait foglalják egybe. Sajátos vonása az 1992-95-re előirányzott kutatási feladatgyűjteménynek, hogy azonos, illetve rokonágazatokon belül is tartalmaz kiemelt programokat. Ilyen a mikroelektronikai koncentrált K+F akcióprogram, amely a súlyponti listában szereplő tématerveknél is nagyobb támogatást élvez, miközben több elektronikai és mikrotechnikai kutatási program is folyamatban van. Számos fontos belföldi programot az EGK-beli kutatásokkal együttműködve valósítanak meg, ami idő- és ráfordítás megtakarítást jelent. A jövőben a kooperáció adminisztratív feltételei egyszerűsödnek, területei pedig bővülnek. Svájc máris több mint félszáz külső projekt megvalósításával vállalt részt kilenc EGK-programban. Húsz projektben a svájci ipar működik közre, zömmel a gépgyártók egyesülete (Verein schweizerischer Maschinenindustrieller). E szervezet kutatási és technikai részlegének vezetője a nemzetközi munkamegosztást egyaránt gyümölcsözőnek minősítette a termelés, a marketing és az értékesítés vonatkozásában. A képzés mint katalizátor A svájci állam hagyományosan kiemelt szféraként kezelte az oktatásügyet, az ország föderatív jellegéből következően azonban az egyes kantonokban e téren is eltérő prioritások érvényesülhetnek. A kormány ugyanakkor felismerte, hogy jövőorientált, a tudományos és technikai fejlődés követelményeinek megfelelő képzettséget nyújtó oktatáspolitikát csak úgy alakíthat ki, ha tekintetbe veszi a nemzetközi trendeket és megteremti a szükséges institucionális kereteket is. Ennek megfelelően 1990 óta szövetségi oktatási és tudományos hivatal, valamint tanügyi tanács működik, ez utóbbi a belügyminisztérium önálló részlegeként. Ez a szervezet a Svájcban hagyományos konszenzuson nyugvó döntéshozatali eljárást