Kutatás-Fejlesztés – Tudományszervezési Tájékoztató, 1992
3-4. szám - Szemle
116 — az egyéni vállalkozói kedv növekedett, az önállósodásra való törekvés és a lakossági tőkebevonás lehetőségei bővültek. A piacgazdaság kiépülésének eredménye, hogy a kisvállalkozásokon belül két vállalkozási tevékenység terjedt el viszonylag egyenletesen az országban. A kereskedelmi tevékenységhez kapcsolódik az új vállalkozások kb. egyötöde. Piacszervező, piacfeltáró, marketing, valamint külkereskedelmi tevékenységet folytató cégek tartoznak ide, továbbá az idegenforgalomra szerveződő» társasvállalkozások. A piacgazdaság kiépüléséhez a tárgyi infrastruktúra mellett elengedhetetlen bizonyos - vállalkozásokban testet öltő - gazdasági infrastruktúra létrejötte is. Ez is folyamatban van már közel tíz éve, s így nem csoda, hogy igen jelentős számú kisvállalkozás alapozza működését erre a szférára. Az országban már mindenütt működnek adótanácsadó, könyvelő, ingatlanközvetítő, reklámelőállító stb. kisvállalkozások. Az információs szakágazaton belül két, az egész gazdaság modernizációjában alapvető szervezetcsoportot emelek ki a továbbiakban. A gazdaság modernizációt hordozó ágazatai és az új vállalkozások A KSH által alkalmazott statisztikai rendszer szerint az információgazdaságon belül elkülöníthetők — az egyéb anyagi információs szakágazatok (gépi adatfeldolgozó rendszerek tervezése és szoftverellátás, adatfeldolgozás, üzem- és munkaszervezés, tájékoztatás, adatellátás), — és a kutatási információs szakágazatok. A 80-as évek elején az egyéb anyagi információs szakágazatot néhány ágazatonként szervezett állami nagyvállalat, valamint akadémiai irányítás alatt álló intézet képviselte. Ezen cégek kizárólag a fővárosba települtek, vidéken csupán leányvállalatokat, telephelyeket üzemeltettek. A kisvállalkozási lehetőség teret nyitott arra, hogy számos új, privát kis szervezet alakuljon. Fiatal mérnökök léptek ki a nagyszervezetekből vagy teremtettek kettős egzisztenciát, hogy pjt-kben, gmkkban, majd kisszövetkezetekben próbáljanak valami mást. Néhányuk ezek közül a nyolcvanas évek leggyorsabban fejlődő vállalkozásává vált. •A fejlődést érzékelteti, hogy 1988-ban 267 ilyen, a számítástechnikához különféle módon kötődő vállalkozást tartottak számon, ebből 75-76 volt vállalat, egyesülés, kisszövetkezet, egyetemi vagy kutatóintézeti szervezet, a többi pedig társas vállalkozás. Jellemző, hogy az első csoportba tartozók 80-85 %-a a fővárosban működött, míg a kisebb szervezeteknél már csak 70-75 %-os a főváros aránya. Nem véletlen, hogy az új gazdasági lehetőségek ennél a szféránál is valóságos robbanáshoz vezettek. A számítástechnikához vagy annak valamely ágához (is) kötődő szervezetek száma 1990 év végére közel kétszeresére nőtt. Ugyanezen időszak alatt a Budapest—vidék arány megfordult: a szervezetek 70 %-a vidéki
