Kutatás-Fejlesztés – Tudományszervezési Tájékoztató, 1991

1. szám - Szemle

7 2. táblázat Az állami költségvetés részesedése az országos K+F kiadásokban (%) 1980 1985 1988 1989 1990 USA 45,8 47,0 49,0 47,5 48,9 Japán 26,9 21,4 19,4 18,9 18,7 NSZK 46,0 41,3 34,8 32,9 32,7 Megjegyzések: A számok a belföldi K + F költségekben való állami részvételt mutatják a külföldi kooperációs keretek nélkül. A számítási bázis az 1985. évi vásárlóerő-paritás. Az 1988-1990. évi adatok becslésen alapulnak. Forrás: DIW Wochenbericht, 1989.szept.14.445.p. Az állami költségvetési arány csökkenése csak elvétve jelenti az állami részvétel abszolút összegének mérséklődését is; döntően strukturális tényezőkkel függ össze. Abszolút értékben a szövetségi állam járul a legnagyobb összeggel az országos K+F kiadásokhoz Nyugat-Európában, de Franciaország előretörése is figyelmet érdemel: összegszerűen közeláll az NSZK-hoz, arányaiban hagyományosan jóval magasabb szintű annál (az 1980. évi 65,4%-ról az utóbbi három évben 62,3%-ra módosult az állam részvállalása). A megfelelő brit aránymutató 1980 és 1989 közölt 54,1%-ról 48%-ra módosult, miközben abszolút értékben az NSZK és Franciaország mögött a harmadik helyen áll Nagy-Britannia. Az olasz költségvetési arány 1980-ban csaknem elérte (64,2%) a francia költségvetését, de időközben arányaiban csökkent, értékben pedig több mint kétszeresére emelkedett. Az állami hozzájárulás arányának korlátozódását, illetve szektorális átcsoportosítását megkönnyíti a szuperhatalmak közötti politikai kapcsolatok kedvezőbbé válása. A katonai kutatások viszonylagos súlya mérséklődik a globális K + F költségvetésben. Erre utaló tények mutatkoznak a brit és az amerikai kormány 1991. évi előterjesztésében. Az utóbbi a K+F költségvetési támogatását 68,1 milliárd dollárra tervezi növelni, ami 7%-kal több az 1990. évinél. Ezen belül a katonai jellegű tudományos kiadásokra 4%-kal szán többet az előző évinél, ami kevesebb a keret átlagos gyarapodási rátájánál, és gyakorlatilag előnyösebb anyagi feltételeket teremt a polgári K + F számára. E folyamat érvényesülése kevésbé látványos az alacsonyabb arányú állami részesedéssel jellemezhető országok esetében, ahol a katonai K+F relatív súlya tartósan csekély. Japán példája a legszembetűnőbb e vonatkozásban: a globális tudományos-fejlesztési tevékenység finanszírozásában az állam szerepe folyamatosan szerény visszamenőleg az utóbbi két évtizedben. Abszolút értékben ez a tendencia fordított irányú, ám az országos K + F keret sokkal gyorsabban emelkedik, mint az állami