Kutatás-Fejlesztés – Tudományszervezési Tájékoztató, 1991

1. szám - Figyelő

54 A tudomány prioritása a francia költségvetésben Az 1991-es polgári kutatási és fejlesztési költségvetés abban hasonlít az előző évihez, hogy erről is elmondhatjuk: jó költségvetés, ha nem is a legjobb. Tavaly a növekedés 7,3%-os volt, az idén 7,7%-os az előző évihez képest. A teljes összeg eléri a 48 848 millió frankot. A folyamatosságot nemcsak a számok, de a szándékok is kifejezik. Az űrkutatásnak jobban, mint valaha kedvez a szerencse: a növekedés még nagyobb, mint az előző évi: a 12,2%-oshoz képest most 14,4%-os, és ezzel elérte a kutatási költségvetés 15%-át. A Kutatási és Technológiai Minisztérium költségvetési részesedésének növekedési százaléka (6,5) a tavalyihoz hasonló, és elmarad más minisztériumok 9%-ától. Az állami tudományos és technológiai intézmények közül az INSERM-nél (Országos Egészségügyi és Orvosi Kutatóintézet) jelentős a növekedés (16,56%), a munkahely-teremtéseknek és az AIDS-kutatásokra szánt támogatásnak köszönhetően. A CNRS 7,4% körül stagnál, mivel intézményei berendezéseinek megújítására ebben az évben még nem kerül sor. Az állami ipari és kereskedelmi intézmények közül az IFREMER-nek (tengeri kitermelésekkel foglalkozó intézet) kivételezettsége megmaradt a maga 5,31%-os növekedésével, a CEA (Atomenergiai Felügyelőség) pedig az 1989-es helyzetébe került vissza. A Kutatási és Technológiai Minisztériumon kívüli többi minisztérium nagyobb költségvetési részesedése részben az űrkutatással kapcsolatos, valamint magyarázható azzal is, hogy az ANVAR-nál (ipari és kereskedelmi jellegű szervezet, amely a tudományos és műszaki kutatási eredmények értékesítésével, információnyújtással stb. foglalkozik) jelentős, 17,75%-os a növekedés, ami éppen a duplája az előző évinek, valamint a nagy képfelbontású televízió kifejlesztésére szánt összeg is megnőtt, ebben az évben meghaladja a 400 millió frankot. A kutatók foglalkoztatási helyzete az elmúlt évihez képest kevésbé jó. Az új kutatói munkahelyek száma a teljes állomány viszonylatában 1,87%-kal nőtt (szemben a tavalyi 2,07%-kal). Miért nem a legjobb ez a költségvetés? Egyik alapvető oka, hogy már két éve a költségvetés a bruttó nemzeti jövedelem 2,3%-ának felel meg, amivel messze lemarad a nyugati versenytársak mögött. Curien ugyan bejelentette, hogy 1995-ben elérik a 3%-ot, de ezzel semmi sem változik, hiszen a kutatási költségvetési részesedést a mindenkori bruttó nemzeti jövedelemből számítják. A másik ok az ipari kuta tásban keresendő. Kétségtelen, hogy a növekedés igen nagy, több mint 30%, de mire szolgál? Az űrkutatásra, a tudományos közösség helytelenítését kiváltva; a nagy képfelbontású képernyők technológiájára, amely támogatás egy, az állam által már amúgy is bőségesen finanszírozott nagyvállalatnak, a Thomsonnak hoz profitot. De hol vannak a többi területek? Biotechnológia és a többi új technológiák? A Kutatási és Technológiai Alapnak az lenne a feladata, hogy az új műszaki tudományokkal kapcsolatos innovációkat támogassa, de folyó értékben csak a tavalyi keretet kapja meg (ebben egyébként nincs benne az AIDS-kutatási hitel).