Kutatás-Fejlesztés – Tudományszervezési Tájékoztató, 1991

1. szám - Figyelő

52 mában szervezi. Az Európai Tudományos Alapítvány működését nemzetközi kuta­tási konferenciák rendezésével és finanszírozásával támogatja. Az ERASMUS (Eu­ropean Action Scheme for the Mobility of University Students) program beindítását megkönnyítendő a Stifterverband rendelkezésre bocsátotta a Német Egyetemi Cse­reprogram (DAAD) kapacitásait. A Commission on European Contract Law tevé­kenységében az európai szerződéses jog alapelveivel foglalkozó bizottság munkaér­tekezleteinek finanszírozásával vesz részt. Ugyancsak pénzeszközöket folyósít az European Center for Strategic Management brüsszeli központjának. A Stifterver­band biztosítja az anyagi eszközöket a nemzetközi szabadalmi, szerzői jogi kérdése­ket kutató Max-Planck Intézetnek összehasonlító tanulmányok végzése céljából. A bonni Európai Politikai Intézet a Stifterverband anyagi támogatásával végzi a közös piaci és a Közös Piac meg az azon kívüli európai államok közötti politikai és gazda­sági kapcsolatok tanulmányozását. A Mannheimi Egyetemen az alapítvány vendég­professzort foglalkoztat, akinek feladata a nyugat-európai ipari társadalom fejlődési problémáinak kutatása. Saarlandi nyári egyetemein diplomásoknak nyújt intenzív kurzust a szerződéses kapcsolatok gazdasági szempontú elemzéséről. Német diplo­mások az alapítvány támogatásával továbbtanulhatnak francia vezetőképző intézmé­nyekben. A berlini Aspen Intézet nemzetközi tanácskozást tartott az egyetemek vál­tozó kötelezettségeiről és feladatairól az európai integrációval kapcsolatosan. Beiträge des Stifterverbandes zur europäischen Integration. = Forum/Essen/, 1989-3.no. 6-7.p. Tudomány Berlinben Németország egyesítése után Berlin abban reménykedik, hogy újra a világ nagy tudományos központjainak sorába lép, vetekedni fog Bostonnal vagy Berkeley­vel. Ennek azonban számos akadálya van. Az egyesülés után Berlinnek három nagy egyeteme, több mint 20 (volt) nyugatnémet kutatóközpontja, s megközelítőleg 50 (volt) keletnémet tudományos intézménye lesz. Sajátos módon Berlinnek mind keleti, mind nyugati fele profitált a 40 éves megosztottságból. Nyugat-Németország az ötvenes és hatvanas években azért tömte tele tudományos és kulturális intézménnyel Nyugat-Berlint, hogy vonzóvá tegye az emberek számára; Kelet-Berlin pedig a másik Németország tudományos és techni­kai kirakata lett. A város ma már nem a megosztott Európa szélén helyezkedik el, hanem az új­jáéledt Közép- és Kelet-Európa küszöbén, így a kelet-nyugati csere központjává válhat. A megújulás nem lesz egyszerű. Először tájékozódni kell, mit tud a keletné­met tudomány ajánlani, mekkora is a kelet-berlini kutatás. A Wissenschaftsrat pro-

Next

/
Oldalképek
Tartalom