Kutatás-Fejlesztés – Tudományszervezési Tájékoztató, 1991

1. szám - Figyelő

50 Az első szovjet tudományos parkot 1990 márciusában indították be Tomszk­ban. Hamarosan tíz újabb park létesül Cseljabinszk, Szaratov, Moszkva, Leningrád, Dnyepropetrovszk és Rosztov főiskoláinak bázisán. A főiskolák kiválasztásánál alap­vető feltétel volt a megfelelő tudományos kutatótevékenység, a magasan képzett tu­dományos szakemberek és a fejlett tudományos infrastruktúra (kutatóintézetek, ter­vezőiroda, kísérleti telep, modern számítástechnika stb.). Remény van arra is, hogy a SZUTA tudományos intézményeivel is együttműködés alakul ki. A tudományos park nem veszi át az egyetem feladatát, semmiképpen nincs alárendelve az egyetemeknek. Még alosztályként sem működhet, hiszen az egyete­mek kifejezetten alapkutatással foglalkoznak. A tudományos parkok a kutatási ered­ményt használják "nyersanyagként", megszabadítják a tudósokat a "bevezetés" gond­jaitól, és magukra vállalják a terjesztő és a szolgáltató szerepét. A tudományos park, szakértői tanácsa közreműködésével, csakis piacképes projektumokkal foglalkozik, amelyek alkalmasak nagybani ipari termelésre és keresettek a fogyasztói piacon. A park cégjeinek és társaságainak munkájában részt vesznek az egyetemi tantestület tagjai, a kandidátusok és a diákok is. Az egyetemnek ez előnyös, hiszen megteremti a továbbképzés feltételeit, állást is biztosíthat, valamint finanszírozza a tudományos bázist. Nem beszélve arról, hogy az egyetem által megtervezett új technológiákat megvalósítja és piacra dobja, és megfelelő képzést nyújt az üzleti élet, a vezetés és a piackutatás területén. A park számára a főiskolákon folyó munka a kísérletek és az oktatás kimerít­hetetlen forrását jelenti. Egyelőre igen kevés az olyan szakember, aki a tudományos ötletekből, talál­mányokból pénzt tud csinálni. A főiskolák erre is gondoltak: hamarosan megkezdő­dik a tudománnyal foglalkozó üzletemberek képzése. Nyugati szakemberek segítségét kérték a majdani tanárok kiképzésére, akiket a végzős egyetemisták és a fiatal kuta­tók közül választottak ki. Előzetes megegyezés történt az Egyesült Államok, Kanada és Svájc legkiválóbb szakembereivel. A tudományos park tulajdonosa egy részvénytársaság amelynek tagja Tomszk hét főiskolája, két akadémiai tudományos központ, az ipari vállalatok egyesülete, a népi küldöttek városi és megyei tanácsai, és Oroszország Művelődési Miniszté­riuma. A tudományos parkban a "felnövekvő" cégek 2-3 évig fejlődnek, sikereket ér­nek el a csúcstechnológiák kidolgozásában, majd ezután megkezdik üzleti tevékeny­ségüket, amikor is eldől, hogy fennmaradnak vagy megszűnnek-e. A nemzetközi ta­pasztalatok szerint a tudományos parkban a kis cégek "kihalási" aránya 20, ugyanak­kor a parkon kívülieké 60%-os. Természetesen a tudományos parkok tevékenységének sikerét nagyban meg­határozza a menedzser személyisége és szaktudása, és ilyen emberekből van a leg­nagyobb hiány a Szovjetunióban. A tudományos park nem hasonlít mostani tudományos kutatóintézetekre, mert a parkban működő cégek, társaságok, kollektívák függetlenek, kapcsolataik ki­zárólagosan gazdasági elvekre épülnek. A park rugalmas, nincsenek megkövesedett

Next

/
Oldalképek
Tartalom