Kutatás-Fejlesztés – Tudományszervezési Tájékoztató, 1991

1. szám - Szemle

3. táblázat Az általános és speciális kutatástámogatás arányának alakulása %-os 1975 1980 1982 1984 1986 1987 változás 1980 - 87 A külön költségvetésből finanszírozott kutatás aránya az általános költségvetési alapokhoz UK 0,203 0,243 0,241 0,268 0,270 0,282 16 NSZK 0,221 0,224 0,230 0,229 0,252 0,256 14 Franciaország 0,540 0,489 0,477 0,484 0,504 0,510 4 Hollandia 0,141 0,173 0,166 0,197 0,224 0,244 41 Európa összesen 0,267 0,280 0,288 0,304 0,319 0,327 16 USA 0,796 0,784 0,772 0,757 0,763 0,762 -3 Japán 0,231 0,261 0,254 0,264 0,261 0,261 0 A külön költségvetésből Finanszírozott kutatás aránya az egyetemi vonatkozású kutatáshoz UK 0,313 0,407 0,412 0,427 0,435 0,446 10 NSZK 0,402 0,387 0,376 0354 0,368 0,382 -1 Franciaország 0,448 0,440 0,429 0,423 0,436 0,441 0 Hollandia 0,393 0,431 0,465 0,478 0,509 0,521 21 Európa összesen 0,394 0,414 0,411 0,406 0,418 0,428 3 USA 0,864 0,844 0,847 0,813 0,831 0,838 -1 Japán 0,721 0,731 0,754 0,744 0,722 0,726 -1 A táblázatból látható, hogy a növekedés ellenére Európában Franciaországé a legmagasabb érték (0,51), mert ott az egyetemi kutatás zömét a CNRS támogatja. Az amerikai adat (0,76) azt mutatja, hogy hivatalosan nincs kettős támogatási rendszer az egyetemi kutatásban. De a változás jelei is mutatkoznak, mivel az egyes állami kormányok kezdik támogatni a berendezések beszerzését, az infrastruktúrát, hogy elhárítsák az általában rövid távú projektumfinanszírozásból eredő nehézségeket. A nyolcvanas években a kormányok arra törekedtek, hogy egyensúlyt teremtsenek a kormánylaboratóriumok és a külön költségvetésű egyetemi kutatás támogatása között. Ez az arány a rugalmasság fokát mutatja, azt, hogy képesek-e a kormányhivatalok az erőforrásokat átcsoportosítani. Az Egyesült Államokban és Japánban ez az arány hagyományosan magas (0,7-0,8), mivel a kormánytámogatású kutatást vagy az egyetemi kampuszokon vagy a feladatorientált intézetekben végzik.