Kutatás-Fejlesztés – Tudományszervezési Tájékoztató, 1991
1. szám - Szemle
25 munkát is végeznek, sőt a gyártásba is bekapcsolódnak, a Joïef Stefan Intézet pl. robotokat és rehabilitációs eszközöket gyárt és értékesít. A nagy vállalatoknak is van saját kutatóintézetük, képeznek posztgraduális hallgatókat, kutatószemélyzetük órákat is ad az egyetemeken. A hetvenes és nyolcvanas években a kutatási alapok mintegy egyharmadát adták az önigazgatási közösségek, a többi a vállalatoktól és a külföldi kutatási szervezetektől származott. 1 2 Jelentős az Egyesült Államokkal harminc éve fennálló kétoldalú egyezmény. Ma az Egyesült Államok 350 projektumban partner, kétmillió dollár értékben. A jugoszláv kutatóknak sokat jelentenek az NSF oktatási ösztöndíjai, posztdoktorális programjai. Az ország részt vesz az ENSZ Tudományfejlesztési Programjában (UNDPS), 1987-1991 között ötmillió dollár értékben 38 műszaki együttműködési projektum kap támogatást. A legáhítottabb cél az ország számára az Európai Közösséghez való csatlakozás, a részvétel az EGK projektumokban. Eddig Jugoszlávia tízmillió ECU fölötti értékben kapott kutatási ösztöndíjakat, 17 COST (Co-operation in Science and Technology) programban vesz részt. Bekapcsolódott az EUREKA programba is, nevezetesen az EUROMAR-ba, ami az Adria szennyeződésével foglalkozik. Olaszország közelsége miatt is természetes partner a tudományban. Együttműködés folyik a környezetvédelemben, a műszaki területeken, az iparfejlesztésben és a felsőoktatásban. Bulgária Bulgáriában az első szabad választásokon a kommunizmusra szavaztak, s ezzel egyedül állnak Kelet-Európában. Az ellenzék annyira új és heterogén, hogy az emberek többsége azt vallja, jobb az ismert rossz, mint az ismeretlen. A reformnemzedék itt is nagy külföldi adósságot (tízmilliárd dollár), s erős központi tervgazdaságot örökölt. 1 3 Jól képzett tudósokban nincs hiány, de berendezésekben, külföldi valutában annál inkább. Nehezen jutnak el konferenciákra, problémák vannak a kutatási anyagok megvásárlásával. A tudósok egyelőre nem várhatnak több pénzt, mert a kormánynak más prioritásai vannak. Ezért az intézetek kutatóik külföldre küldésével könnyítenek nehézségeiken, pl. a Molekuláris Biológiai Intézetből a tudósok fele megy az Egyesült Államokba és Nyugat-Európába 1-3 évre. Ez egyébként a leginternacionálisabb a Bolgár Tudományos Akadémia intézetei közül. Bolgárul nem is publikálnak, évente 3040 cikkük jelenik meg neves nemzetközi folyóiratokban. Az előmenetel objektív értékelésen nyugszik: az egyén idézettségi indexén és a folyóirat hatásfaktorán. Az 12. Coles, P.: International cooperation. = Nature /London/,1990.ápr.l2. 616-617.p. 13. Anderson st.: Destined for greater things? = Nature /London/, 1990.ápr.l2. 618-620.p.
