Kutatás-Fejlesztés – Tudományszervezési Tájékoztató, 1991

2. szám - Szemle

158 Érdemes felfigyelni arra az 1988 szeptemberében megtartott, NATO kezdeményezte konferenciára

1

0, amely a kelet-közép-európai országok kutatási potenciálját volt hivatva felmérni. A konferencia egyik előadásában Vladutz és Pendlebury

1 a philadelphiai Institute for Scientific Information (igazgató E.Garfield) munkatársai beszámoltak arról, hogyan változott 1973-1986 között az átlagos relatív idézettség (MRC) ezeknek az országoknak a publikációi esetében az összes tudományágat halmozottan számolva, a Schubert, Glänzel, Braun* adatforrásban lévő publikációk alapján. (Az MRC-mutató lényegében azonos az általam korábban bevezetett R

wvel.) A nevezett szerzők eredményei szerint (2. ábra) Magyarország cikkeinek a legnagyobb a nemzetközi hatása, az pedig különösen kedvező, hogy a hatásmutató értéke periódusról periódusra nő. (Megjegyzendő, hogy ugyanezzel a módszerrel számolva néhány fejlett piacgazdaságú ország MRC-mutatója hozzávetőlegesen a következő az 1983-87-es időszakban: Japán: 0,84, Belgium és Nagy-Britannia: 1,03, USA: 1,25.) 10. The status of civil science in Eastern Europe. Proceedings of the Symposium on Science in Eastern Europe. Brussels, September 28-30, 1988. Brussels,

1989,Kluwer Academic Publishers. 363 p. 11. VIadutz,G.E. - Pendlebury, DA.: East European, Soviet and Western science compared: A scientometry study, in The status... i. m. • Schubert, A.-Glänzel, W.Braun, T.: i.m.