Kutatás-Fejlesztés – Tudományszervezési Tájékoztató, 1990
3-4. szám - Tartalomjegyzék
244 elmarad egy gyalogjáró a lökhajtásos repülőgép mögött, gyökeres fordulatra van szükség a számológép kezelésében" - figyelmeztetett a tudós. 9 4 Két esztendővel később az MTA közgyűlésén Erdei Ferenc kísérli meg a magyar tudomány helyzetét és fejlesztésének főbb irányait átfogóan bemutatni. Kiemeli, hogy "A kutatási irányok körültekintő mérlegelése nélkül ... nem lehet megalapozottan megítélni, hogy az egyes tudományágak arányai mennyiben helyesek és mennyiben nem." . Bernai felismeréseire támaszkodva síkraszáll a problémafelismerésen alapuló kutatástervezés mellett. Három év múlva, 1961-ben az Elnökség beszámolóját ismertetve, ugyancsak б figyelmeztet, hogy miközben a Szovjetunióban, sőt a baráti országok egy részében, a nyugati államokban intenzíven foglalkoznak az automatizálás feladataival - részben nagy kutatóintézetekben -, addig nálunk "... kis létszámú (36 fős) laboratóriumnak kellene lépést tartani a rohamos tudományos fejlődéssel s az alapkutatások mellett fokozottabban ki kellene elégíteni az ipart közvetlenül érintő kutatásokat is." 9 6 A kiemelkedő jelentőségű tudományos problémákra való kellő összpontosítást - amint az 1962-ben már élesen felvetődik - erősen akadályozza, hogy voltaképpen tisztázatlan, mi is az Akadémia feladata? El kell határolni félreérthetetlenül, hogy "... mi tartozik az Akadémiára és mi nem a mi feladatunk" - fogalmazódik meg. 9 7 Az 1964-es közgyűlés egy hosszabb - három-négy esztendős - időszakot tekintett át. A tudományművelésben elért bizonyos eredmények ellenére - szociológia, pszichológia, kísérleti biológia stb. művelésének megindulása - mindazonáltal "e téren van szükség a legnagyobb erőfeszítésekre a jövőben". S a kulcsterületen? Az Elnökség beszámolója szerint "A kibernetikai kutatások, különösen pedig a számológépek alkalmazása tekintetében még mindig fennáll a rendkívüli veszélyeket rejtő elmaradás." 9 8. A kutatások egymástól csaknem elszigetelten folynak, az akadémiai Számítástechnikai Központban főleg kiszolgálás folyik, a kutatás kismérvű. A beszámoló következtetése: "... felül kell vizsgálnunk szervezeti viszonyainkat". Az MTA 1967. évi közgyűlésén Erdey-Grúz Tibor már azokra a döntő tényezőkre utal, "... amelyek sürgetik az átfogó, országos tudománypolitika kialakítását". 99 Az ugyanazon évben megtartott nagygyűlésen A szocialista gazdaság törvényei és irányítása címmel - az új gazdasági mechanizmus előkészítésének jegyében Friss István tartott előadást. A kapcsolódó vitában felvetődnek többek között a 94. RényiA.: Hozzászólás. = Magyar Tudomány, 1956.l-3.no. 218-221.p. 95. Erdei F.: A magyar tudomány helyzete és fejlesztésének főbb irányai. = Magyar Tudomány, 1958. 11-12.no. 495 - 513.p. 96. Az Elnökség beszámolója az Akadémia 1961. évi Közgyűlésén. Előadó: Erdei Ferenc. = Magyar Tudomány, 1961J.no. 271-191.p. 97. Az Elnökség beszámolója az Akadémia 1962. évi közgyűlésén. Előadó: Erdei Ferenc. = Magyar Tudomány, 1962J.no. 281-306.p. 98. Az Elnökség beszámolója. Előadó: Erdei Ferenc. = Magyar Tudomány, 1964.6 .ПО. 347 - 369.p. 99. Az Elnökség beszámolója az 1967. évi közgyűlésen. Előadó: Erdey-Grúz Tibor. = Magyar Tudomány, 1967.6.no. 355 - 380.p.
