Kutatás-Fejlesztés – Tudományszervezési Tájékoztató, 1990
1. szám - Figyelő
58 mélyi részvételre vetítve). Más országokban ez az arány általában 15 és 30% közötti. Szlovákiában az oktatás elszakad a friss tudományos eredményektől és a felsőoktatásból kikerülő szakemberek sem kellően felkészültek a kutatói pályára. Nemcsak összgazdasági, hanem közvetlen tudományfejlesztési szempontból is kívánatos lenne a felsőoktatási intézmények fokozottabb részvétele a K+F munkában. A 70-es évek folyamán Szlovákia viszonylag jól tudott lépést tartani az európai kis országok K+F növekedési tendenciáival — már amint ez számokban kifejezhető. 2. táblázat A kutatási kiadások és a kutatói létszám átlagos éves növekedési üteme (1969—1981) Kiadások Létszám (kutatók) Hollandia 2,3 3,5 Svédország 7,2 6,8 Belgium 4,3 a 3,5 a Svájc 1,2 2,2 a Ausztria 9,9 5,2 Dánia 3,1 3,6 a Norvégia 6,3 7,9 Finnország 8,2 4,l b Szlovákia 0 6,4 5,9 а/ 1970 Ы 1983 с/1970—1985 A valóságos képhez azonban az is hozzátartozik, hogy mekkora a kutatási összegek, illetve az egyéb források abszolút nagysága. Az első látásra imponáló növekedési ütem ellenére a szlovák kutatási ráfordítások abszolút értékben meg sem közelítik a fejlett országok kutatási ráfordításait. Szlovákia és más közepesen fejlett régiók,így Magyarország sem, nem érik el a kutatási ráfordításoknak azt a küszöbértékét, amelyen felül a végzett munka egyáltalán a hatékonyság esélyével rendelkezhetne. Különösen súlyos gond a források alacsony szintje az alapkutatásoknál és akkor, ha egy ország önellátásra törekedve minden K+F problémát döntően önerőből, a nemzetközi kutatási kooperációban csak korlátozottan és szervezetlenül szerepet vállalva kényszerül megoldani. Szlovákiában az egy kutatóra jutó ráfordítás 28 ezer dollár körül van, Svédországban ez az összeg 119 ezer dollár, Norvégiában 75 ezer .Finnországban 60 ezer, Hollandiában 70 ezer. A szocialista országok közül az NDK-ban 29 ezer dollár, Magyarországon 21 ezer, Bulgáriában 17 ezer. A nem beruházási jellegű kiadások a K+F költségek 85-90%-ára rúgnak Szlovákiában. A bér jellegű kiadások aránya 30-40%, szemben a fejlett országok 50-60%-os részesedésével, ami arra utal, hogy az „emberi tényező" viszonylag olcsó a keleti országokban. A szlovák kutatási tevékenységen belül a műszaki területek viszonylag háttérbe szorították a társadalomtudományokat. A mai és a jövő-
