Kutatás-Fejlesztés – Tudományszervezési Tájékoztató, 1990
3-4. szám - Tartalomjegyzék
247 kezdete" 11 0 De hiszen huszonöt évvel ezelőtt ugyanerre hívta fel a figyelmet Amerikában Neumann János, Budapesten pedig Hevesi Gyula és Rényi Alfréd! Elméleti előrejelzés és külhoni gyakorlati megvalósulás kettős szorításában már jobban érthetővé válik, hogy 1985-ig a közgyűléseken mindinkább a nemzeti kreativitást feszegető problémakörök kerülnek előtérbe. Az egyetemi és főiskolai oktatásban a szellemi igényesség létfontosságú növelése (1982), a kreatív teljesítményeket mindenek fölé helyező szemlélet (1983), teret nyitni az ifjúságnak, növelni a tudományos kutatók hitelképességét, lehetővé tenni a szelektivitást, eljutni a tudományos teljesítmények komolyabb méréséhez (1985). Az 1986. évi közgyűlésen az Akadémia új elnöke, Berend T. Iván beszámolójában már komplexen összegzi a helyzetet, midőn rámutat: "Sorsfordulós években élünk, s rajtunk is múlik, hogy a megelőző évtizedek történelmünkben ritka felzárkózási tendenciáját ki tudjuk-e bontakoztatni, vagy ismét a viszonylagos lemaradás, leszakadás válik-e jellemzővé. Történelmi szempontból ez a valóságos kulcskérdés." 11 1 Cikkek és jelzések 1956 és 1986 között az Akadémia központi lapja, a Magyar Tudomány több mint 25 000 oldal terjedelemben évente 150 - 200 tanulmányt, cikket, tudománypolitikai és tudományszervezési tudósítást jelentetett meg. Figyelmünket megkíséreljük két kérdéskörre összpontosítani. Az első: mennyiben sikerült a Neumann, Hevesi, Rényi, majd 1981-ben Vámos Tibor által már tételesen konkretizált alapfolyamatra készülni, legalábbis a tudományos tájékoztatás ezen csatornája segítségével. A második: a hazai tudományművelés feltételeinek, módjának jobbítására utaló jelzések. Az első kérdéskör - mai ismereteink birtokában mondhatjuk - lényegében az információelmélet-információtechnika-információgazdaság és információs társadalom vonulatához vezet el. Mert hiszen szaktudományos szempontból mindenekelőtt az történt, hogy az elmúlt évtizedekben - a fejlődés centrumaiban - olyan diszciplínák nyertek egyre kiterjedtebb alkalmazást, mint a modern matematika, a kibernetika (automaták általános és logikai elmélete), az információelmélet, a játékelmélet, a döntéselmélet, a rendszerelmélet, s ezek olyan gyakorlati folyományai mint pl. a korszerű szervezés- és vezetéselmélet vagy a modern szociológia. 1956 az az esztendő, amikor a korábbi "burzsoá áltudományokról" először lehetett kompetens embereknek legálisan publikálni. A fordulatot Tarján Rezső Akibernetika fő problémái c. tanulmánya jelezte. 11 2 Munkája a terület klasszikus művelőinek seregszemléje. Mint arra rámutat, az interdiszciplináris területen az új 110. Vámos T.: 111. In: 89. 112. Tarján R: Hazánk és a műszaki haladás. A kibernetika fő problémái. = = Magyar Tudomány, 1981_5.no. 333 - 350.p. Magyar Tudomány, 1956.l-3.no. 43-62.p.
