Kutatás-Fejlesztés – Tudományszervezési Tájékoztató, 1990

1. szám - Tartalomjegyzék

16 csoportok mobilitásának sémáit kapjuk meg. A karrierek tanulmányozása során az egyéni munkautakat, a munkahelyeket a minőségi és mennyiségi változás szempontjából osztályozhatjuk. Az akadémikusi karrierek tipizálásánál az alábbi szempontrendszerből indultunk ki: — A karrier egy vagy több munkahelyhez, intézményhez köthető (a munkahelyváltozás minőségi, mennyiségi megközelítése). — A karrier során az egyén kizárólag szakmai munkakörében halad-e előre, vagy azon kívül igazgatási funkciót is betölt-e főállásban, tehát politikai-igazgatási szervezetben vállal-e szerepet. Ez esetben a szakelem dominálja-e az uralmi elemet, vagy az uralmi elem a szakelemet. (További kérdés lehet, hogy ilyen esetben az előrejutás mennyiben kötődik politikai, igazgatási funkcióihoz.) Az osztályozáskor a tipikusnak mondható karriereket és kombinációikat veszszük alapul. Ebből kiindulva az egyén munkaútja, karrierje lehet zárt vagy stabil: amikor az egyén munkatevékenysége egy munkahely keretén belül marad; lehet nyitott vagy dinamikus: amikor az egyén többször változtat munkahelyet, intézményt, esetleg ágazatot. Ezentúl megkülönböztetünk szakmai és vegyes (szakmai-igazgatási, igazgatásiszakmai) típusú karriereket. Ez utóbbiak elemzésénél a szakmai és igazgatási elem dominancia-viszonyából indulhatunk ki.* A karriereknek természetesen irányai is vannak. Horizontális: azonos rangú munkahelyek közti változtatás, vertikális: különböző rangú munkahelyek közti változtatás. Típusai: felfelé, lefelé irányuló ill. hullámzó munkaút.