Kutatás-Fejlesztés – Tudományszervezési Tájékoztató, 1990

1. szám - Tartalomjegyzék

11 1962-1985 között a levelező tagok rendes taggá választásának átlagideje a következőképpen alakult: I. 11,7 év II. 10,6 év V. 10,3 év VIII. 10,0 év IX. 9,94 év III. 8,81 év X. 8,6 év IV. 8,47 év VI. 8,26 év VII. 8,1 év Az akadémiai rendes tagok átlagéletkora megválasztásukkor az egyes osztályoknál természetszerűleg eltérő; a két szélső pontot a III. osztály (52,9 év) és a X. osztály (60,4 év) jelenti. A rendes tagok átlagéletkora megválasztásuk időpontjában, az 1984. január 1-jei állapot szerint: I. II. III. IV. V. VI. VII. VIII. IX. X. 60,2 57,3 55,3 55,8 63,3 53,3 55,2 56,1 55,8 57,5 Az elmúlt 30 évben lényegesen emelkedett az MTA tagjainak átlagos életkora: 1949. október 31-én a rendes tagok átlagéletkora 60,1 év volt, 1983-ban 67,6 év. A legfiatalabb korösszetételű a III., IV., és IX. osztály, ahol valamennyi akadémikus 75 év alatti (1983. évi adat). "Figyelem felkeltő tény, hogy a többi osztályban a 75 évesnél idősebb tagok részaránya mindenütt meghaladja a 20%-ot, hat osztályban hányaduk egyharmadnál nagyobb, az V., VI., X. osztályban 40% feletti. A VI. osztályban a 75 éven felüli tagok száma csak eggyel kisebb, mint a 75 évesnél fíatalabbaké."

7 Néhány jellemző adat az akadémikusok munkahelyi ill. területi elhelyezkedéséről, elosztásáról : az akadémikusok 77,9 %-a dolgozik a fővárosban, 16 %-os a jelenlétük a megyeszékhelyeken. Az I., II., VI. és IX. osztály tagjainak 90 %-a Budapesten él. A budapestiek aránya a legkisebb a VIII. osztályban (45,8 %), majd a IV. és a X. osztályban (63,2 %, 62,5 %). Akadémikusok, akadémiai osztályok

8 Az akadémikusok összlétszáma az elmúlt három évtized során jelentős mértékben változott, mintegy 71 %-kaI nőtt 1962 és 1985 között. 1962-ben az akadé71 HablicsekL: Az akadémikusok jelenlegi és jövőbeni várható összetételének néhány jellemzője. Bp. 1983,MTA KSZI. 6.p. 81 A Magyar Tudományos Akadémia almanachja. 1-7. kötet.