Kutatás-Fejlesztés – Tudományszervezési Tájékoztató, 1990

2. szám - Tartalomjegyzék

N. SZABÓ JÓZSEF: IGAZOLÁSOK ÉS BÉLISTÁK A FELSŐOKTATÁSBAN - A KOALÍCIÓS PÁRTOK VÉLEMÉNYE (1945-1946) Igazolás az egyetemeken - Egyetemi bélista. Magyarország felsőoktatása 1945-ben viszonylag elmaradott volt, nagy része sem szakmai-tudományos, sem ideológiai-politikai szempontból nem felelt meg a kor színvonalának. A demokrácia megteremtésében részt vevő politikai pártok ezért olyan reformokra törekedtek, amelyek révén az egyetemi-főiskolai rendszer összhangba kerülhet a demokratikus átalakulás és a nemzetközi színvonalú oktatás követelményeivel. Igazolás az egyetemeken A demokratizálás első lépéseként fel kellett számolni a fasizmus maradványait és hozzá kellett kezdeni a szellemi újjáépítéshez. A fasizmus maradványainak felszámolására a Magyar Nemzeti Függetlenségi Front (MNFF) programja szerint, az ideiglenes kormány rendelete alapján jöttek létre az igazoló bizottságok. Nem az egész Horthy-rendszerben tanúsított magatartást tették vizsgálat tárgyává, hanem az 1939-től a felszabadulásig terjedő időszakban kifejtett tevékenységet. Az igazolási rendelettel a felsőoktatás fejlődését kívánó valamennyi tudós egyetértett. Szent-Györgyi Albert a Szabad Népnek 1945. április l-jén adott nyilatkozatában egyértelműen megfogalmazta, hogy a kultúra őrhelyeiről el kell távolítani a fasizmus képviselőit és "a szellemet béklyó nélküli, szabad szárnyalásra kell bocsátani". Az igazolások módja körül azonban vita bontakozott ki, aminek sajátos jelleget az adott, hogy Magyarország egy olyan bukott fasiszta rendszer után volt, amelyben durván megsértették az egyetemek függetlenségét. Az egyetemi oktatók közül sokan az autonómia megsértésének tartották az igazolásokat is. Az egyetemek konzervatív körei és a Teleki Géza vezetése alatt álló Vallás- és Közoktatásügyi Minisztérium az autonómia fenntartásával szerették volna befolyásolni az igazo-