Kutatás-Fejlesztés – Tudományszervezési Tájékoztató, 1990
2. szám - Tartalomjegyzék
140 Az információgazdálkodás értékelméletéhez A közönséges piacokon közönséges áruk cserélnek gazdát, olyanok, amelyeknek használati értékük és csereértékük van. Az információs áruk különleges értéktulajdonsággal bírnak. Ha tudományos információkkal rendelkezünk, akárhány emberrel osztjuk meg, a "tőpéldány" megmarad. Vagyis az információértékek tekintetében rendhagyó matematika érvényesül: ha megosztjuk, akkor megszorozzuk, megsokszorozzuk. Az információs javak tehát multiplikációs, terjesztési értékkel rendelkeznek. Ha egy fizikai árut használunk, akkor az előbb-utóbb elhasználódik. Az igazi tudományos információk nemcsak nem használódnak el értékesítésük által, hanem önmagukon túlmutató fejlesztési értékeket is magukban rejtenek. Az információs javakat különleges értéktulajdonságaik teszik a gazdaság és a gazdagság különösen fontos forrásává; a különböző embereket egymás számára fontossá, a kooperatív gazdálkodásban érdekeltté. Az új gondolkodásnak a "többet ésszel, mint erővel" elvű értékelmélet a vezérfonala. Az információtengelyű gazdaságban a fő értékforrás nem a fizikai munkaerő, hanem a tudás, a kiművelt emberfő. így a termelés-gazdálkodás hatékonyságának javításában is a termelőerők és az értéktermelési mód "intelligencia-hányadosának" emelése a meghatározó. Az ipari társadalom értékrendjét és értékelméletét egy új típusú, az információs társadalom tudásbázisú információ-értékelméletével és -értéktöbbletelméletével kell felváltanunk 7 6. Az új értékelmélet új tulajdonosi szemlélet, új gazdálkodói értékrend kifejezője. Ha az értékcentrikus, értéktöbbletcentrikus gondolkodással vizsgáljuk meg érdekviszonyainkat, akkor másodlagossá válik, hogy mely ágazat kis, közép vagy nagyvállalatának gazdálkodásáról van szó. Még a tulajdonformához való viszonyunk is feltételes módba kerül. Nem fűz többé különleges viszony az állami vagy a magántulajdonhoz, "szektorsemlegessé" válik szemléletünk. Ha valahova utazunk, nem az a döntő, hogy állami tulajdonú vonatot, szövetkezeti tulajdonú buszt vagy magántaxit veszünk igénybe. Ahhoz fűződik érdekünk, hogy a választott közlekedési eszköz gyorsabb, biztonságosabb, olcsóbb stb. legyen, vagyis a teljesítmények értékkülönbsége az elsődlegesen érdekes. Általában véve a gazdaságban a döntő kérdés, hogy a gazda rosszul vagy jól gazdálkodik, mi a ráfordítások és eredmények viszonya, mit mutat tevékenységének mérlege. Ebből következően viszont a tudományos információgazdálkodással megalapozott szerkezetváltás és szemléletváltás nemcsak az iparcentrikus, hanem az állami tulajdoncentrikus értékrendet is meghaladja. A "társadalmi tulajdon védelme" egész 76. Nagy F.: Magyar információgazdaságtan és vállalati információgazdálkodás. In: Információgazdasági tanulmányok. II. Bp.l989,KSH - OMIKK. 203-215.p.
