Kutatás-Fejlesztés – Tudományszervezési Tájékoztató, 1990

1. szám - Tartalomjegyzék

9 Az akadémiai tagság megszüntetésének szabályozása is különös metamorfózison ment át. A trend érzékeltetése miatt jelezzük, hogy pl. 1949-ben a kizárást az elnökség saját jogon kezdeményezhette a népi demokrácia érdekeinek veszélyeztetésére hivatkozva. 1960-ban a tagsági viszonyra méltatlan magatartás lehet a kizárás indítéka, illetve fegyelmi eljárást helyeznek kilátásba az akadémiai tagsággal járó kötelezettségek súlyos vagy ismételt megszegése esetén. A kizárás szabályozása kiegészült a fellebbezés fórumrendszerének megteremtésével (1949: közgyűlés, 1962: elnökség). A tudományos fokozatok hierarchiája Az akadémiai tagságnak vannak szükséges, de nem elégséges feltételei. Az egyik legfontosabb a megfelelő szintű tudományos fokozat, a tudományok doktora cím megszerzése. Közvetve a kandidátusok, közvetlenül pedig a tudományok doktorai jelentik hosszabb és rövidebb távon azt a merítési bázist, amelyből az akadémikusok utánpótlása biztosítható. Másfelől ugyanez a kör jelenti pl. a szakbizottsági rendszeren keresztül a szakmai elitet. Az akadémikusok és a tudományos fokozattal rendelkezők száma az utóbbi két évtizedben 350%-kal emelkedett. 1984-ben 221 akadémikus, 1165 tudományok doktora és 6349 kandidátus volt Magyarországon. 1961-ben 137-en rendelkeztek akadémikusi, 303-an tudományok doktora, 1808-an tudományok kandidátusa fokozattal. Az akadémikusok és a tudományos fokozattal rendelkezők száma és belső struktúrája változatos képet mutat az akadémiai osztályok és azokon belül a szakbizottságok szerint vizsgálva. Egy 1984-es jelentés

4 adatai szerint kiemelkedően magas az orvostudományok kandidátusainak és doktorainak száma és aránya, átlag feletti a tudományos fokozattal rendelkezők száma a II., VI., VII. és IX. osztályban ill. az osztályok szakbizottságaiban, viszonylag kevesen vannak az I., III., VIII. és X. osztályban. A tudományos fokozattal rendelkezők száma és aránya az akadémiai osztályok létszámában nem tükröződik mechanikusan, sőt ez a viszony sokszor fordított. Az akadémiai képviselet a tudományos fokozattal rendelkezőkhöz képest elenyésző és nem arányos a fokozattal rendelkezők összlétszámával. "Amíg átlagosan 10 doktorra 2 akadémikus jut, az I. osztályban a fokozattal rendelkezők legalacsonyabb létszáma mellett ennek kétszerese. Hasonlóan kiugró arányúak az akadémikusok a doktorok között a III. osztályban. Messze a legalacsonyabb az akadémikus—doktor arány az orvostudományok osztályában. "

5 1984. január elsején a kandidátusok korátlaga 52,7 év, a doktoroké 60,5 év, az akadémikusoké 64,1 év volt. A kandidátusok és doktorok átlagos kora közötti különbség akadémiai osztályokként változott, 5,6 és 9,5 év között mozog. A levelező tagok átlagéletkora általában alacsonyabb volt a doktorok korátlagánál (levelező tagok: 50,7 4/ Az akadémikusok és a tudományos fokozattal rendelkezők demográfiai vizsgálata. (Előzetes jelentés.) Bp. 1984,MTA KSZI. 56 p. 5/ Az akadémikusok... i.m. 6.p.