Kutatás-Fejlesztés – Tudományszervezési Tájékoztató, 1990
2. szám - Tartalomjegyzék
130 Egy elvi modellnél egyaránt fontos tudni, hogy mit jelent - és mit jelent/ief, mi és mekkora a valószínűségi értéke. így ez a modell is számos területen segít az elvi kérdések tisztázásában és a feleletek keresésében. Ilyen terület az új gondolkodás és az információs forradalom kapcsolata is. Ennek kapcsán a tudományos gondolkodás fokozatosan a tudományos információgazdálkodás formáját ölti magára. Az információ öt forradalma Késői, de alapvető a felismerés, hogy egy társadalmat az információk megszerzésére, feldolgozására, tárolására és felhasználására szolgáló rendszerek birtoklása tart össze 3 9. Az emberi társadalom fejlődése ezért szorosan összefügg az információs infrastruktúra fejlődésével, miáltal történelmünk az információs eszközök alapján is korszakolható. E felfogás szerint az információ öt nagy forradalmáról beszélhetünk 6 0. Ezek: a beszéd forradalma, az írás forradalma, a nyomtatás forradalma, a kommunikációs forradalom és a komputeres forradalom. Számunkra e két utóbbi fontos most. Hiszen az elektromos-elektronikus korszak nyomán következett be, hogy a vezetékes és vezeték nélküli hírközlési rendszerek behálózzák a világot, egyetlen "globális faluvá" zsugorítják a Földet. A matematikai, logikai gépek megszületésével pedig megjelent az ember-gép párbeszéd, s a jövőt az emberek és a számítógépek szimbiózisával létrejövő új "faj" jelenti. Az elmúlt években több átfogó modell is született a "computer-communication revolution" lényegének szemléltetésére. Ilyen például Masuda összefoglaló modellje 6 1. Az új gondolkodás modelljét keresve mindazonáltal feltűnik a különböző általánosítások egyik alapvető hiánya. A beszéd, az írás, a nyomtatás ugyanis nem általában az információs forradalom ugrópontjai, hanem ezen belül csak az információk tárolására és továbbítására, az információs források és felhasználások közötti időbeli-térbeli különbségek áthidalására szolgáló eszközök, a kommunikációs technikák nagy időbeli szakaszai. Az eszköz azonban - nevének megfelelően (medium, media, Mittel) - az ember és az ember között található. A fenti felfogásból, modellekből hiányzik tehát a másik ember, a kommunikációs partner. Pedig már a kommunikációelmélet klasszikus forrásművében Weawer is olyan tág értelemben használja a hírközlés ("communication") kifejezést, hogy az "felölelje mindazokat az eljárásokat, amelyeken keresztül az egyik elme a másikra hatni képes" 6 2. 59. Wiener,N.: Válogatott tanulmányok. Vál., bev. Tatján R. Bp. 1974,Gondolat. 165.p. 60. Fülöp G.: timber és információ. Bukarest,1973,Kriterion. 33 - 68.p. 61. Masuda,Y.: Az információs társadalom mint posztindusztriális társadalom. Bp.l988,OMIKK. 52.p. 62. Shannon,C.E.-Weawer, W.: A kommunikáció matematikai elmélete. Az információelmélet születése és távlatai. Szerk., utószó: Füzeséri A., Nagy F. Bp.l986,OMIKK. 13.p.
