Kutatás-Fejlesztés – Tudományszervezési Tájékoztató, 1989
1. szám - Szemle
7 kényszerítése, háttérbe szoritása, üldözése, Einstein szimbolikus példáján tul, 1933-tól legalább 2750 tudóst, egyetemi tanárt /a főhivatásuak több mint egyharmadát/ bélyegzett meg a barna uralom politikai ellenfélként vagy "nem árja"-ként.""/ További konkrét következmény volt a tudomány németországi fejlődésének deformálása illetve militarizálása, s végül a tudományos potenciál számottevő részének megsemmisülése. A háborút követően Németország mindkét részében a társadalmipolitikai-gazdasági ill. kulturális-tudományos újrakezdés csakis a győztes hatalmak, döntően az Egyesült Államok és a Szovjetunió, erőterében szerveződhetett. Ez teremtett feltételeket mindkét területen a társadalmi berendezkedés modernizálására, illetve a társadalom gyökeres átalakítására készülő belső politikai erők számára. A nukleáris forradalom bázisán kialakuló hidegháborús korszak a későbbi frontállamokban sokáig determináló tényezőként hatott. A TUDOMÁNYOS POTENCIÁL UJJÁSZERVEZŐDÉSE AZ NSZK-BAN A tudományos potenciál ujjászerveződése az általános kereteken tul bizonyos sajátos, többé-kevésbé pontosan megragadható tényezők hatására alakult. Kezdettől jelen volt a fasizmust megelőző korszak haladó tudományszervezési tapasztalatai és hagyományai felhasználásának igénye. Számos vonatkozásban érintetlenül maradt a polgári intézményrendszer. A háborús károk ellenére jelentős, s főként a konszernek esetében korszerű, tudomány igényes termelőbázis állt rendelkezésre. A későbbi modernizációt előmozditó, föderalista kereteket lefektető Alaptörvény /alkotmány/ a differenciált, sokrétű tudományos potenciál kifejlesztése irányába hatott. A domináns tényezők között kell megemlíteni az ötvenes évektől mindjobban megismert- amerikai tudományszervezési mintákat, és a hidegháborús készülődéssel beköszöntő big science hatását. A tudományos potenciál ujjászerveződésének anyagi alapjait az a gyors gazdasági fejlődés teremtette meg /"a német csoda"/, amely az Egyesült Államok segítségével végbement. Fontos szerepet játszott a modern és a háború ellenére viszonylag épen maradt termelési bázis, amely a rendelkezésre álló olcsó és szakképzett munkaerő felhasználásával extenziv újratermelésre rendezkedett be. 1950 és 1952 között a bruttó társadalmi termék átlagos növekedése az NSZK-ban 5,1 % volt, ezzel lényegesen megelőzve az Egyesült Államokat, Nagy-Britanniát és Franciaországot.5/ V Wissenschaft in Berlin. /Von den Anfängen bis zum Neubeginn nach 194-5./ Berlin, 1987,Dietz. 518.p. 5/ MELIS.Ch. - SCHÜTZE,W. s Entwicklung des Wissenschaftspotentials der BRD. /Länderbericht./ Berlin, 198?,AdW ITW. l.p.
