Kutatás-Fejlesztés – Tudományszervezési Tájékoztató, 1989

1. szám - Szemle

ADALÉKOK A KÉT NÉMET TUDOMÁNYOS POTENCIÁL FEJLŐDÉSÉHEZ Történelmi kiindulópontok — A tudományos potenciál ujjászerveződése az NSZK-ban — A tudományos potenciál kialakulása az NDK-ban — A nyugatnémet tudományos potenciál további fejlődése — Az NDK tudományos potenci áljának alakulása a hetvenes évek kezdetétől — Kihivások és válaszok. A Német Szövetségi Köztársaság és a Német Demokratikus Köztársaság tudományos potenciálja nemzetközi viszonylatban is számottevő. Japán mellett az NSZK áldozza bruttó belföldi termelésének legnagyobb részét polgári kutatásra és fejlesztésre. /1983-ban: Japán 2,6 %, NSZK: 2,5 %, Egyesült Államok: 1,9 %, Franciaország: 1,7 %, NagyBritannia: 1,6 %/.1/ Az alapkutatások összkiadása Japánban és az NSZK-ban ekkor 4—4 milliárd dollár körül volt, ami a megfelelő amerikai ráfordítás egynegyede. Nyugat-európai összehasonlításban az NSZK-t Franciaország követte 2,7 milliárd dollárral. Az NDK tudományos potenciálját nemzetközi összevetésben nem annyira az anyagi erőforrások /a tudomány és technika összráforditása 1985-ben 9»5 milliárd márka volt/, hanem a személyi potenciál viszonylagos nagysága jellemzi.

2/ 1985-ben a kutatás és a fejlesztés területén — teljes időre átszámítva — 191 3OO fő dolgozott. /Ez a francia személyi kapacitás több mint háromnegyedének felel meg./ 1/ Grundlagenforschung. Bilanz des Bundesministers für Forschung und Technologie. Bonn,

1986,BMFT. 15.p. 2/ MESKE,W.

: Entwicklung des Wissenschaftspotentials der DDR. /Länderbericht./ Berlin,

1987,AdW ITW. 28.p. Meske, Melis és Schütze könyvének rendelkezésre bocsátásáért а szerző köszönetet mond az ITW-nek.