Kutatás-Fejlesztés – Tudományszervezési Tájékoztató, 1989

6. szám - Figyelő

495 részben az az oka, hogy a nemzetközi szervezetek és tudományos társaságok székhelye a nyugati országokban van. Kooperációs szerződések esetében (licencvásárlások, kész ipari létesítmények szállítása) az oktatás rendszerint a licencadó üzemeiben történt. Az alapkutatások területén is többségben voltak a kiutazások Nyugatra (ösztöndíjak, előadások, foglalkoztatás, kutatások). A kelet-nyugati licencforgalom szerkezetében nemcsak mennyiségi aszimmetria jelentkezik (a nyugati országok fölénye a licenc értékesítésében), hanem értékbeli is, hiszen a szocialista országok a 70-es években kb. tízszer annyit fizettek licencimportért, mint amennyit nyugati licencexportjukból nyertek. Csehszlovákiában és Magyarországon a 70-es években a bevételek és a kiadások aránya 1:4 volt, az NDK-ban 1:1,2, Lengyelországban 1:65. A gépek és berendezések átvitelében is hasonló a helyzet. A KGST-tagországokba irányuló nyugati exportnak kb. 70 százaléka iparcikk, ezzel szemben a KGST-tagországok nyugati exportjának csak 30 százaléka. A szocialista országok számára a tudományos-műszaki kapcsolatok szerkezete sem előnyös. A kelet-nyugati kereskedelmi forgalomnak csak 3-4 százalékát teszi ki a kooperációs forgalom, tehát a tudományos-műszaki együttműködésben kicsi az ipari kooperáció és a kutatási és fejlesztési kooperáció részaránya. Ráadásul a kooperációs megállapodásokban csak kismértékben képviseltetik magukat azok az iparágak, amelyekben a leggyorsabb a műszaki fejlődés. Új termék vagy új technológiai folyamat kialakításában csekély szerepe van az együttműködésnek. Az együttműködés aszimmetriáját tulajdonképpen a szocialista országok gazdasági gyakorlata okozza. A múltban főleg tárgyi formában (kész ipari létesítmények, új technológiai vonalak) vásárolták a tudományos-műszaki eredményeket, ez megterhelte a fizetési mérleget, lassította a saját K+F-et, mert a tudományos kutató munkahelyeken adaptációval foglalkoztak. Jóval kisebb arányban vásároltak olyan licenceket, amelyek segítik vagy kiegészítik a saját megoldásokat, műszaki szolgáltatásokat, tanácsadást, oktatási programokat. A különféle know-how-k hiánya és a K+F szektor rossz szervezettsége miatt az importált tudományos-műszaki ismeretek csekély mértékben asszimilálódtak. Ha sokáig fennmarad az aszimmetria, a szocialista országok technológiailag függő helyzetbe kerülhetnek, a nyugati technológiát nem tudják saját vagy KGST viszonylatú technológiával pótolni. Halizak.E.: Polityka wspólpracy naukowo-technicznej panstw socjalistycznych z Zachodem. = Sprawy Miçdzynarodnowe /Warszawa/, 1989.3.no. 29-50. p. Ism.: Szocialista Gazdasági Integráció, 1989.8.no. 31-40.p.