Kutatás-Fejlesztés – Tudományszervezési Tájékoztató, 1989

6. szám - Szemle

468 A kutatás-fejlesztés ráforditásigényes tevékenység, folyamatos finanszírozást, anyagi támogatást kíván meg, ennek erőforrásai sajnos egyre jobban kiapadnak, beszűkülnek. A felsőoktatásban folyó K*F tevékenység finanszírozása több csatornás, részben a költségvetésből, részben un. szerződéses munkákból (külső vállalati, intézményi megbízásokból) és különböző központi kutatási programokból (egyre inkább pályázatok útján elnyert támogatásokból) származik. 13. táblázat Felsőoktatási kutatóhelyek ráfordításai és publikációs tevékenysége (1986) Folyó költségek Kutatási IntézméKutatási KönyFolyóEgyetem, főiskola, város saját szerződéses célú benyi költtámovek irat Egyetem, főiskola, város kutatásokra ruházás ségvetés gatás cikkek ezer forintban száma (db) Veszprém VVE 31948 54804 531 20722 7307 4 151 Győr SZIKTMF 15698 25792 35 15716 17 4 78 Szombathely BDTKF 1159 — 8774 132 9 181 Sopron EFE 11291 8127 917 8305 1837 5 138 Székesfehérvár EFE 3658 2873 502 3967 160 — 10 Dunaújváros KFFK 7413 12325 6867 110 2 22 Mosonmagyaróvár ATE 18034 5016 849 6936 5379 5 143 Észak-Dunántúl összesen 89201 108937 2834 71287 14943 29 723 Az országos összesből való részesedés (%) 5,7 10,4 1,4 6,8 5,0 3,1 5,4 Fonás: Lásd 9. táblázat A régió intézményeinél a kutatási támogatások összege nem számottevő, hiszen minden 100 forintból csupán 6 kerül a térségbe felsőoktatási K+F támogatás címén. Kedvezőbb a helyzet a szerződéses munkáknál, ebben 10 %-os a részesedés, amit döntően a Veszprémi Vegyipari Egyetem hoz (50,3 %-ban), majd a Győri Közlekedési és Távközlési Műszaki Főiskola (23,6 %) és a Nehézipari Műszaki Egyetem Dunaújvárosi Főiskolai Kara (11,3 %). E három intézménynél a szerződéses munkák kutatófejlesztő (számos esetben csak adaptációs) feladatokat jelentenek, és így az oktatók kedvezőbb anyagi megbecsülésén tűi az intézményfejlesztés — bár minimális — forrásai is többé-kevésbé biztosítottak.