Kutatás-Fejlesztés – Tudományszervezési Tájékoztató, 1989
1. szám - Szemle
45 - A sikeres munka jutalmazható azzal, ha a kutatót bevonják a soronkövetkező téma kiválasztásába. A kutatónak jó érzés, hogy kontrollálhatja saját pályáját s közben a cégnek is hasznot hajt. - Elismerés értékű, ha a sikeres munkát értekezleteken, szemináriumokon megtárgyalják. Ez alkalmat ad arra, hogy a munkatársak értesüljenek egymás sikereiről. - Jutalomszámba mehet a továbbképzésen, tanulmányúton való részvétel. - A legtöbb kutató kitüntetőnek találja, ha lehetővé teszik, hogy saját kedvenc témáival is foglalkozzék. Mások a külső kapcsolatok ápolását /bizottsági munka, egyetemi meghivás/ fogadják örömmel. A vezetőnek arra is figyelnie kell, hogy beosztottjai ugyanolyan mértékű és jellegű elismerést, jutalmat kapjanak, mint a szervezet egyéb részlegeiben dolgozók. AZ ELIT Az elithez tartozásnak erős motiváló hatása van. Ha a dolgozókban tudatosul, hogy intézményük jobb, eredményesebb, speciálisabb másoknál, nő a teljesítményük. A kiváltságos helyzetre támaszkodás jó eszköz a vezető kezében. Az átlagosnál igényesebb követelmények, nehezebben elérhető célok, a nagyobb kockázat megsokszorozza az erőfeszítéseket. Ha a vezető vonzóvá tudja tenni csoportját, könnyebb megkaparintania a jó képességű munkatársakat. Ha a csoport eredményessége eljut a köztudatba, a munkatársak "kapósak" lesznek. Az elit csoport sajátos szóhasználata, magatartása a "klánhoz" tartozás érzését kelti, elősegíti a munka hatékonyságát. Természetesen csínján kell bánni az elit alakulatokkal. A különleges státus nehezitheti az érintkezést az intézmény más csoportjaival, irigységet kelthe.t a kívülállókban, a határvillongások csökkenthetik a szervezet általános eredményességét. A kiválóság nimbusza jórészt a vezető személyéhez kapcsolódik. Ha a valóságban is csupán a vezető a kiemelkedő, távozásával a csoport összeomlik. Az elithez tartozás tápot adhat a személyi kultusznak, erősítheti a "nem itt találták fel"' jelenséget, ami párhuzamos munkához, az alternatívák iránti közömbösséghez vezet. A tudományos vagy műszaki szakterület élvonalában mindenki magányos. A kutatót bírálják, csepülik, nem hisznek benne. Ezért olyan fontos az erős egyéniség, a határozottság, az önbizalom. Az erős egyéniségnek is van azonban pozitív és negativ oldala. Sokszor nehéz és kényelmetlen kiválóságokkal együtt dolgozni. A domináns egyéniségek sokszor átgázolnak másokon, nem figyelnek oda alternativ megoldásokra, türelmetlenek azokkal, akik nem értik meg rögtön elképzeléseiket.