Kutatás-Fejlesztés – Tudományszervezési Tájékoztató, 1989

6. szám - Szemle

461 megye követi). Ebben közrejátszhat Budapest közelsége vagy a helyi középfokú intézményhálózat szerkezete, jellege, színvonala vagy az erősen gépipar-orientált gazdasági szerkezet. (Ezen adat még nyomasztóbb, ha arra gondolunk, hogy a megyében és annak központjában, Székesfehérváron a dinamikus ágazatok koncentrálódnak — járműipar, elektronikai ipar —, így azok szellemi bázisát a megye vagy a város nem képes megfelelő mértékben és színvonalon kitermelni, előállítani). A felsőoktatás jelenlétét és működésének hatékonyságát alapvetően befolyásolja az oktatók tudományos képzettsége és tevékenysége. Tekintsük át - a nemzetközi összehasonlításnál alkalmazott mutató alapján — az oktatói ellátottságot. A hatékony képzés a hallgatókkal való állandó foglalkozást követel meg, így minél kisebb az egy oktatóra jutó hallgatószám, vélhetően annál színvonalasabb az intézményekben folyó képzés. A régió városaiban található felsőoktatási egységeknél az egy oktatóra jutó nappali és együttes (nappali és levelező) hallgatószám a következő: 7. táblázat Nappali tagozatos hallgató/oktató összes hallgató/oktató Győr 6,4 7,5 Dunaújváros 5,7 6,7 Esztergom 5,8 7,1 Mosonmagyaróvár 3,8 5,0 Sopron 6,7 7,8 Székesfehérvár 4,4 4,8 Szombathely 7,4 8,4 Veszprém 2,5 3,5 Regionális átlag: 5,5 6,5 A hatékony oktatás feltételei a legjobbak Veszprémben és Mosonmagyaróváron. Természetesen az intézmények jellege, a képzés milyensége, a szakok sokfélesége döntően befolyásolja az oktatói ellátottságot, azonban ezek az arányok elgondolkodtatok, esetleg párhuzamba hozhatók a tudományos eredményekkel.