Kutatás-Fejlesztés – Tudományszervezési Tájékoztató, 1989

1. szám - Szemle

29 Nem fejezhetők ki puszta számokkal, illetve mennyiségi mutatókkal a K+F munka fokozódó internacionalizálódásának következményei sem. Mindezek komplex — gyorsulóan érvényesülő — hatásai, valamint az előreható és a nem várt változások megbizható prognosztizálását sok bizonytalansági faktor nehezíti. Az azonban kétségtelen, hogy a fejlődés a K+F kiadások tartós növelését igényli, amire Svájc következetesen törekszik is. KÖZÉPTÁVÚ CÉLOK Az 1988-tól 1991-ig terjedő periódus fő feladatai nagy vonásokban már ismeretesek. Kijelölésüknél elsősorban az innovativ kapacitások bővítésére törekedtek, különös tekintettel a "holnapi" ágazatok térnyerésének gyorsítására. Alapvető fontosságúnak tartják a modern tudományos-technológiai ismeretekkel rendelkező és azok kreativ gazdagítására alkalmas sz akemberek képzését, figyelembe véve a szakemberek iránti kereslet erőteljes növekedését is. Az uj és dinamikusan növekvő nemzetközi követelmények a folyamatos továbbképzési lehetőségek biztosítását igénylik, hozzáférhetővé téve annak minden korszerű formáját. A középtávú koncepció leszögezi: - a korlátozott anyagi eszközökre tekintettel ésszerű szelekciót kell érvényesíteni a főbb célok és kiemelt programok megállapításakor, - a K+F tevékenység eredményességének és rentabilitásának növelésére erőteljesen tovább kell bővíteni a belföldi kutatóhelyek kooperációját, mindenfajta munkakapcsolatát, - a hazai és nemzetközi jelentőségű tudományos problémák megoldása elősegítésére következetesen és folyamatosan bővíteni szükséges a külföldi tudományos együttműködést, az összes racionális kapcsolatformákban, kiaknázva az ebből adódó kölcsönös előnyöket. A svájci tudománypolitika 1988-1991-ben három témakörnek biztosit kiemelt prioritást: - az uj technológiák célorientált kutatása és hatásaik feltárása, - a természetes életfeltételek és a környezet védelme, - az egyén, a társadalom és az állam átalakulásának kutatása, mégpedig a hosszabb periódusban várható változások szem előtt tartásával. Az állami költségvetés továbbra is szilárd bázist és kedvező feltételeket biztosit a klasszikus szellem-, társadalom-, valamint természettudományi, biológiai és orvostudományi alapkutatásokhoz. Az infra strukturális fejlesztések tervezésénél gondot fordítanak a nagy nemzeti célok realizálásának elősegítésére. F,z jellemzi az 1991-ig szóló elgondolások keretében a szakképzési tananyagok folyamatos korszerűsítésétől kezdve a kutatási felszerelések mai igényeknek megfelelő felújításáig, illetve kiegészítéséig, valamint ultramodern tudományos informatikai rendszer kiépítéséig terjedő főbb feladatokat. Állami sikon a tudományos aktivitás serkentésére a korábbinál több fiatal kutatónak juttatnak ösztöndijakat, ez-