Kutatás-Fejlesztés – Tudományszervezési Tájékoztató, 1989
1. szám - Szemle
A nyolcvanas években további 15 %-kal gyarapodott a személyi potenciál s előtérbe került a tudományos utánpótlás támogatási feltételeinek javítása. NDK A tudományos és technikai fejlődés gyorsításának szükségessége a hetvenes évek második felétől az NDK vezetése számára nyilvánvalóvá vált. Kétségtelen például, hogy az NDK az egyetlen szocialista ország, amely a nyolcvanas évek első felére szolid, ám lényegében teljes körű mikroelektronikai iparral rendelkezett. Azóta mindinkább megfigyelhető a meglévő tudományos-műszaki potenciál összpontosítása a csúcstechnikák okozta alapvető kihivások leküzdésére. A tudományos potenciál személyi feltételeinek vonatkozásában a létszám további növelése helyett előtérbe került a potenciál minőségi javítása. Ebbe beletartozik az un. csucskáderek fejlesztése, a tehetségkiválasztás és -támogatás tudatos megszervezése, a felkészülés a bekövetkező tudományos nemzedékváltásra, a tudományos káderek szinvonalas továbbképzése és a szükséges mobilitás biztositása. Mindenekelőtt a mikroelektronika fejlesztésének felgyorsítása, a modern számítástechnika intenzivebb alkalmazása, a rugalmas gyártósorok kifejlesztése és a biotechnológia lehetőségeinek erőteljesebb hasznosítása érdekében 1980-1985 között — a hetvenes évekhez mérten — erőteljesebben növekedtek a tudomány és a technika összkiadásai. A mintegy 9,5 milliárd márka összkiadás 1985-ben 34,6 %-kal haladta meg az 196; . évi ráfordításokat. A költségvetési ráfordítások ezen belül 47 %-': 1 növekedtek. A nyolcvanas évek közepére meghatározó szerepet kapott az akadémiai és felsőoktatási kutatás, valamint a kombinátok K+F tevékenységének minél intenzivebb integrálása. A tudományos-műszaki fejlődés érdekében ugyeuis a vezetés nélkülözhetetlennek tartja a tudomány és a terme.lés "szerves összekapcsolását, amely az NDK tervgazdaságában elsősorban a ombinátokban valósul meg".^^/ Az 1985 decemberében kiadott minisztertanácsi rendelet értelmében az akadémia és a felTŐoktatás intézményei a kombinátokkal hosszabb távra szóló koordinációs szerződéseket és konkrét kutatási feladatokra vonatkozó teljesítményszerződéseket kötnek. Tekintettel arra, hogy a szerződések következtében pl. az akadémiai kutatópotenciál jelentős — 50 vagy annál nagyobb — százalékban ipari feladatok elvégzésére kényszerül, bizonyos aggályok is felvetődtek az alapkutatások esetleges elhanyagolását illetően. Az akadémiai és felsőoktatási tudományos potenciál erőltetett bevonása a kombinátok innovációs munkájába ugyanakkor javuló 29/ Beschluss über die Grundsätze für die Gestaltung ökonomischer Beziehungen der Kombinate der Industrie mit den Einrichtungen der Akademie der Wissenschaften sowie des Hochschulwesens. l.T. = Gesetzblatt der DDR /Berlin/, 1986.jan.l6. 9.p.
