Kutatás-Fejlesztés – Tudományszervezési Tájékoztató, 1989
1. szám - Szemle
19 A kombinátok lényegében a teljes innovációs folyamatra szervezett kutató-fejlesztő-termelő-értékesitő vállalatok, amelyek jogilag önálló egységek, és NDK viszonylatban nagynak számító mozgástérrel rendelkeznek. 1980-ra a központilag irányított iparban és az építőiparban 129 kombinát működött, K+F területen 113 ООО fő dolgozott,25/ Ez a létszám a teljes ipari K+F potenciál mintegy 90 %-a s a teljes NDK tudományos potenciál közel kétharmada volt. Megjegyzendő ugyanakkor, hogy még a legnagyobb kombinátok /Carl Zeiss Jena, Robotron, Mikroelektronik/, sem érik el a vezető — akárcsak közepes nagyságú — tőkés konszernek nagyságát. A legnagyobb NDKbeli kombinátoknak kb. 50 000 foglalkoztatottja és maximum 5 ООО fős K+F személyzete van. Amig a hetvenes években a kombinátok kialakitása, s bennük a K+F centrumok létrehozása volt napirenden, a nyolcvanas évekre a minőségi fejlődés tényezőinek keresése és kibontakoztatása került előtérbe. KIHÍVÁSOK ÉS VÁLASZOK A forradalmi átalakulásokat eredményező interdiszciplináris felfedezések nyomán a hetvenes évek végére olyan tudományos-műszaki csucsterületek alakultak ki, mint az információs technika, az anyagtechnológia, a biotechnológia és a lézertechnika. A kihívások a nyolcvanas évektől érzékelhetővé váltak a két német tudományos potenciál vonatkozásában is. NSZK A K+F összkiadások abszolút nagyságát tekintve 1981-ben Japán megelőzte az NSZK-t, és az Egyesült Államok után a második helyre került. 2 6/ A kialakuló tendenciát elemezve az NSZK kormánya 1983« május 4—én kormánynyilatkozatban szögezte le a tudományos-műszaki haladás nemzeti sorsot meghatározó jelentőségét és az információtechnika kulcsszerepét a műszaki haladásban. Egy esztendővel később a BMFT előterjesztette az információtechnika fejlesztési programját, amit a kormány elfogadott. Ezen túlmenően a kormány kutatás- és technológia politikájának homlokterébe a következők kerültek. Az alapkutatások erőteljesebb támogatása. A BMFT a nyolcvanas évek elejei 28 %-ról 1987-re 37 %-ra növelte költségvetésének alapkutatásokra fordított hányadát. 2// Ugyancsak nőtt a főiskolai kutatások támogatása. Több mint 75 %-kal emelkedett az un. 25/ MESKE,W. i.m. 13.p. 26/ BIRÓ K.: Az NSZK tudománypolitikája a nyolcvanas években. = Kutatás-Fejlesztés, 1987.2.no. 125.p. 19 / Bundesbericht.... i.m , 6 2.p.
