Kutatás-Fejlesztés – Tudományszervezési Tájékoztató, 1989
1. szám - Szemle
11 Ezenkivül több mint 180 felsőfokú végzettséget biztositó szakiskolában és a hatvanas évek végén létesitett — egyetemi diplomát is adó — mérnökfőiskolákon folyt az oktatás. A hatvanas évek végéig a gazdaságban a döntő figyelem a rekonstrukcióra, a racionalizálásra, s egyáltalán a szocialista tervgazdálkodás szilárd feltételeinek megteremtésére irányult. A tudományos potenciál kiépitése a gazdaságban a hatvanas években kezdődő kombinátszervezések kapcsán kezdett megindulni. Lényeges állomás volt a Ministerium für Wissenschaft und Technik / MWT/ megalakitása 1967-ben, amely a minisztertanács szerveként a tudomány és a technika fejlesztésének egységes irányítását lett hivatott biztosítani. 1 2/ 1970re az NDK tudományos és műszaki összráforditásai 4,2 milliárd márkát értek el, a K+F területén dolgozók — teljes idős — létszáma pedig 127 100 fő volt.13/ Ugyanebben az évben az egyetemi hallgatók létszáma /az egyéb felsőoktatási intézmények hallgatói nélkül/ 143 200 volt. A NYUGATNÉMET TUDOMÁNYOS POTENCIÁL TOVÁBBI FEJLŐDÉSE A hatvanas évekre az NSZK-ban lényegében kialakult a tudományos potenciál rendszere. Döntő elemei a szövetségi kormány és a tartományi kormányok által finanszírozott egyetemi /és egyetemi rangú főiskolai, a továbbiakban: tudományos főiskolák/ kutatóbázis, a főként államilag finanszírozott szövetségi nagykutató központok, ide számitva a MPG és az FhG intézményeit, valamint a gazdaság, főként a nagyvállalatok K+F centrumai. Ez a csoportosítás egyben erőteljes leegyszerűsítés is, tekintettel arra, hogy az NSZK tudományos potenciálja szerveződésének egyik sajátos jegye éppen a rendkivüli sokrétűség, összetettség. A tudományos potenciál "felfutása" — főleg anyagi tekintetben — elsősorban a hetvenes évek közepéig rendkivül dinamikus, erőteljes volt. Az erre vonatkozó fontosabb adatokat — kiegészítve a közelmúlt adataival — az 1. táblázat foglalja össze. I96I-7I között az általánosan gyors költségvetési növekedés mellett a tudományos ráfordítások az összköltségvetés több mint 6 %-át képezték.^-4-/ д dinamizálásban az állam jelentős szerepet vállalt. A BMFT költségvetése — a szövetségi K+F kiadások több mint fele — 1970-74 között átlagosan 30 %-os növekedési rátát ért el. Ez a hetvenes évek végére 9 %-ra, majd a nyolcvanas évek közepére 4 %-ra csökkent. x5/ 12/ MESKE.W. i.m. 5.p. 13/ MESKE.W. i.m. 28..29.Р 14/ MELIS.Ch. - SCHÜTZE,W. 15/ MELIS.Ch. - SCHÜTZE,W. i.m. 3.P i.m. 5.p
