Kutatás-Fejlesztés – Tudományszervezési Tájékoztató, 1988

1. szám - Szemle

51 a költségvetésen kívüli finanszírozást a tudományban érdekelt önigazgató közösségek szervezték, hiszen kevés közvetlen kapcsolat volt a termelők és a kutatóhelyek között, és hiányzott a valódi érdekeltség. A hetvenes évek végén a K+P ráfordítások 14 %-a származott a szövetségektől, 86 %-a a tudományos intézmények és a népgazdaság termelőegységei közötti szerződésekből. Az állami vagy köztársasági költségvetésből származó források részaránya elhanyagolható. Ugyanakkor figyelmet érdemel, hogy a K+P szervezetek K+P tevékenységen kivüli uj forrásokat tártak fel fenntartásukra. Bevételeik közel egyharmada származik nem-kutató tevékenységből /termelés, szolgáltatás stb./. A tudományra és technikára szánt alapok részben a vállalatok és a K+P egységek /intézetek vagy egyetemek/ közötti szerződések közvetlen ráfordításaiból, a vállalatok saját laboratóriumaiban végzett kutatások költségeiből, részben a tudományra és technikára befizetett "hozzájárulások"- ból tevődnek össze. Ezt a hozzájárulást, arai lényegében adójellegű befizetés, minden gazdálkodó szervezet, egység, vállalat, valamint állampolgár köteles befizetni a köztársasági vagy tartományi kutatási tevékenységben érdekelt önigazgató közösségek szövetsége számlájára. A hozzájárulás nagysága köztársaságonként változóan a nettó bevétel 0,3-0,4 %-a. A tartományi és köztársasági szövetségek ebből az alapból finanszírozzák a saját prioritásuknak megfelelő K+P feladatokat, szerződéses megbízásokat adnak K+P egységeknek és bizonyos százalékot befizetnek a föderativ szövetségnek. Az uj központosító törekvések során, párhuzamosan a szövetségi tudományos és műszaki bizottság újbóli felállításával a kormány fontolóra vette egy uj központi tudományos és műszaki alap létesítését. A legutóbbi években a kutató-fejlesztő egységek K+P bevételeinek körülbelül egyharmada a köztársasági és tartományi szintű kutató közösségek szintjén került elosztásra, a további kétharmad a kutatóegységek és a közvetlen felhasználók közti közvetlen szerződésekből származott. K+P RÁPORDITÁSOK 1985-ben a kutatási és fejlesztési ráfordítások 94,688 milliárd dinárt tettek ki, amelyből 68,778 milliárd származott a nem integrált tudományos kutató szervezetek bevételeiből /az összes 72,6 %-a/, 7,207 milliárd a gazdasági szférában tevékenykedő é3 egyéb integrált szervezeteknél jelentkezett /7,6 %/ és 18,702 milliárd volt a felsőoktatási kutatóhelyek K+P célú bevétele /19,8 %/. A tudományos kutatóintézetek összes árbevétele 106,060 milliárd dinár volt, amelyből 64,8 % /68,778 milliárd/ származott K+P tevékenységből. Ezen belül 10,0 %-ot költöttek a természettudományokra és a matematikára, 70,4 %-ot a műszaki tudományokra, 3,9 %ot az orvostudományokra, 7,0 %-ot az agrár- és biotechnológiai tudományokra, 6,8 %-ot társadalom- és 2,5 %-ot humán tudományokra. Az integrált szektor teljes bevétele 10,533 milliárd dinár volt, amelyből 7,207 milliárd /68,4 %/ volt a tulajdonképpeni K+P munkák költsége. A természettudományok és a matematika részesedése 3,1 %, a műszaki tudományoké 89,9 %, az orvostudományoké 4,4 % az agrártudományoké 0,5 %, a társadalom- és humán tudományoké 2,0 % volt.