Kutatás-Fejlesztés – Tudományszervezési Tájékoztató, 1988

1. szám - Szemle

51 a költségvetésen kívüli finanszírozást a tudományban érdekelt önigaz­gató közösségek szervezték, hiszen kevés közvetlen kapcsolat volt a termelők és a kutatóhelyek között, és hiányzott a valódi érdekeltség. A hetvenes évek végén a K+P ráfordítások 14 %-a származott a szövetsé­gektől, 86 %-a a tudományos intézmények és a népgazdaság termelőegysé­gei közötti szerződésekből. Az állami vagy köztársasági költségvetésből származó források részaránya elhanyagolható. Ugyanakkor figyelmet érdemel, hogy a K+P szervezetek K+P tevékenységen kivüli uj forrásokat tártak fel fenntar­tásukra. Bevételeik közel egyharmada származik nem-kutató tevékenység­ből /termelés, szolgáltatás stb./. A tudományra és technikára szánt alapok részben a vállalatok és a K+P egységek /intézetek vagy egyetemek/ közötti szerződések közvet­len ráfordításaiból, a vállalatok saját laboratóriumaiban vég­zett kutatások költségeiből, részben a tudományra és technikára befize­tett "hozzájárulások"- ból tevődnek össze. Ezt a hozzá­járulást, arai lényegében adójellegű befizetés, minden gazdálkodó szer­vezet, egység, vállalat, valamint állampolgár köteles befizetni a köz­társasági vagy tartományi kutatási tevékenységben érdekelt önigazgató közösségek szövetsége számlájára. A hozzájárulás nagysága köztársasá­gonként változóan a nettó bevétel 0,3-0,4 %-a. A tartományi és köztár­sasági szövetségek ebből az alapból finanszírozzák a saját prioritásuk­nak megfelelő K+P feladatokat, szerződéses megbízásokat adnak K+P egy­ségeknek és bizonyos százalékot befizetnek a föderativ szövetségnek. Az uj központosító törekvések során, párhuzamosan a szövetségi tudomá­nyos és műszaki bizottság újbóli felállításával a kormány fontolóra vet­te egy uj központi tudományos és műszaki alap létesí­tését. A legutóbbi években a kutató-fejlesztő egységek K+P bevételeinek körülbelül egyharmada a köztársasági és tartományi szintű kutató közös­ségek szintjén került elosztásra, a további kétharmad a kutatóegységek és a közvetlen felhasználók közti közvetlen szerződésekből származott. K+P RÁPORDITÁSOK 1985-ben a kutatási és fejlesztési ráfordítások 94,688 milliárd dinárt tettek ki, amelyből 68,778 milliárd származott a nem integrált tudományos kutató szervezetek bevételeiből /az összes 72,6 %-a/, 7,207 milliárd a gazdasági szférában tevékenykedő é3 egyéb integ­rált szervezeteknél jelentkezett /7,6 %/ és 18,702 milliárd volt a fel­sőoktatási kutatóhelyek K+P célú bevétele /19,8 %/. A tudományos kutatóintézetek összes árbevétele 106,060 milliárd dinár volt, amelyből 64,8 % /68,778 milliárd/ szárma­zott K+P tevékenységből. Ezen belül 10,0 %-ot költöttek a természettu­dományokra és a matematikára, 70,4 %-ot a műszaki tudományokra, 3,9 %­ot az orvostudományokra, 7,0 %-ot az agrár- és biotechnológiai tudomá­nyokra, 6,8 %-ot társadalom- és 2,5 %-ot humán tudományokra. Az integ­rált szektor teljes bevétele 10,533 milliárd dinár volt, amelyből 7,207 milliárd /68,4 %/ volt a tulajdonképpeni K+P munkák költsége. A természettudományok és a matematika részesedése 3,1 %, a műszaki tudo­mányoké 89,9 %, az orvostudományoké 4,4 % az agrártudományoké 0,5 %, a társadalom- és humán tudományoké 2,0 % volt.

Next

/
Oldalképek
Tartalom