Kutatás-Fejlesztés – Tudományszervezési Tájékoztató, 1988

1. szám - Szemle

47 A szövetségi szintű tudomány- és műszaki politika egyes elemeinek megvalósítása különböző szövetségi titkárságok és bizottságok feladata. A szövetségi energetikai és ipari bizottság foglalkozik a tudományos és műszaki eredmények továbbfejlesztésének és gazdasági alkalmazásának kérdéseivel, valamint a nukleáris technológiák alkalmazásának engedélyezésével. Jugoszlávia és más országok, illetve nemzetközi szervezetek között kötött szerződések, együttműködési megállapodások előkészítése a nemzetközi tudományos, oktatási, kulturális és műszaki együttműködés szövetségi irányitó szervezetének feladata. Országos hatáskörű a maga területén a szövetségi szabadalmi iroda. A szövetségi végrehajtó tanács /a kormány/ számos bizottságot működtet, amelyek a tudomány és a technika bizonyos kérdéseiben illetékesek /pl. nukleáris energia, a szociális tervezés és társadalomfejlesztés, Jugoszlávia és a KGST illetve az OECD tagállamok együttműködésének koordinálása/. Jugoszlávia gazdasági és üzleti életében fontos szerepet tölt be a gazdasági kamara. Ennek keretében működik a tudományos munkaszervezési koordináló bizottság, valamint annak a tudományos kutatómunkára és fejlesztésre, a technológiára és a geológiai kutatásokra szakosodott albizottságai. Szövetségi szinten több társadalmi tanács is részt vesz a tudomány- és műszaki politika kidolgozásában /például a gazdaságfejlesztési és gazdaságpolitikai szövetségi társadalmi tanács, az információs tanács és a környezetvédelmi tanács/. A nyolcvanas évek elején Jugoszláviában állandó bizottság alakult a köztársasági és tartományi, valamint a szövetségi szkupstinák tudományos, kulturális és oktatási tevékenységének koordinálására. Erre azért volt szükség, mert Jugoszláviában a tudomány- és műszaki politika tervezése és megvalósítása alapvetően a köztársaságok és az autonóm tartományok szintjén történik. A hetvenes évek végén, a nyolcvanas évek elején a tudomány és a technika irányításában részt vevő állami szervek szerepe csökkent, és mind több funkciót ruháztak a társadalmi szervezetekre. Korábban szövetségi szintű tudományos és műszaki fejlesztési problémákkal foglalkozó társadalmi szervezet volt a tudomány és technika koordináló tanácsa. Ez a társadalmi szervezet dolgozta ki a megfelelő köztársasági tudományos társaságokkal és tanácsokkal a hetvenes évek közepére a tudományos kutatás hoszszu távú programját. 1976-ban a tanácsot átszervezték és létrehozták a kutatási tevékenységben érdekelt önigazgató közösségek szövetségét. A tudományos kutatási önigazgató közösségek szövetségeit megszervezték mind a hat köztársaságban és mindkét autonóm tartományban. Ez a szervezet az alkotmánynak azon alapelvén jött létre, amely szerint a kutatáspolitikai döntéshozatal a köztársaságok és az autonóm tartományok felelősségébe tartozik. A szövetség főbb feladatai: koordinálja a közös érdeklődésre számot tartó K+P programokat és a tudománypolitikát, közreműködik a jugoszláv fejlesztési tervek előkészítésében és megvitatásában, közös projektumokról és azok finanszírozásáról dönt, figyelemmel kiséri a K+P országos alakulását, kezdeményezi a köztársaságok és autonóm tartományok igényeinek megfelelő közös fellépést, ápolja és koordinálja a nemzetközi tudományos együttműködést, tájékoztatja és segiti tagjait és az egyéb érdekelt szervezeteket. A szövetségi nemzetgyűlés-