Kutatás-Fejlesztés – Tudományszervezési Tájékoztató, 1988
5. szám - Szemle
369 ferátumában javasolta, hogy a két világháború között tekintélyét vesztett magyar tudományos élet presztízsének helyreállítása érdekében az egyetemek és a tudományos intézetek mozgósítsák a külföldön katedrát nyert 100-120 magyar professzort és a magyar tudomány külföldi barátait, a nagy nemzetközi alapítványokat és a tudományos szervezeteket. 1?/ A magyar tudománypolitika a külföldön élő neves tudósok hazahívásától is a tudományos élet modernizálását remélte. A tudósok repatriál á s i folyamatában fontos állomás volt Hatvany Lajos hazatérésének előkészítése. 1946 nyarán határozta el a Pázmány Péter Tudományegyetem, hogy a 27 évig mellőzött irodalmárt meghívja az egyetemre. 1946 augusztus 23-án Hajnal István dékán levélben kérte fel Hatvany Lajost, hogy szeptembertől vagy 1947 tavaszától tartson előadásokat az egyetemen, 14' 1947-ben Magyarország a szellemi cserekapcsolatokban még viszonylag jelentős szerepet játszott. A hidegháború hatására azonban a kapcsolatok fokozatosan leépültek. Mindkét oldalon a korábbival ellentétes tendenciák kerültek előtérbe, ami politikailag és tudományos szempontból is két részre osztotta a világot. Az uj helyzet mind Nyugaton, mind Keleten hátráltatta a tudomány fejlődését, de a népi demokráciákat félperiferiális helyzetük miatt erősebben sújtotta. A nyugati kapcsolatok fenntartásában elsődlegesen a felzárkózni szándékozó országok voltak érdekeltek, a fejlett országok számára ennek a viszonynak nem volt különösebb jelentősége. A SZOMSZÉDOS ORSZÁGOKHOZ FŰZŐDŐ VISZONY A magyar tudománypolitika nemcsak Nyugat felé nyitott, hanem kiegyensúlyozott fejlesztést sürgetett a szomszédos országokkal is. Azok csekély érdeklődése miatt azonban a remélt együttműködés csak részben valósult meg. A kapcsolatok nem kielégítő alakulása a békeszerződés körüli feszültségekkel magyarázható. A magyarországi politikai helyzet miatt a Szovjetunió bizalmatlan volt Magyarországgal szemben, ezért 1945-1946-hoz képest a két ország tudományos kapcsolatai visszaestek. A Szovjetunió Tudományos Akadémiája a Moszkvába küldött könyveket hasonló küldeménnyel viszonozta a Magyar Tudományos Akadémiának. 15/ A SZUTA 1947. junius 12-én levelező tagjává választotta Szent-Györgyi Albertet. ^-б/ Sokoldalú és elmélyülő tudományos kapcsolatok azonban nem alakultak ki 1947-ig a Szovjetunióval. A Magyar Kommunista Párt tisztában volt a tudományos együttműködés politikai hatásával is. Helytelennek tartotta, hogy Magyarország csak a Nyugattal, mindenekelőtt az Egyesült Államokkal 13/ Népszava, 1947. május 6. 14/ Népszava, 1946. november 22. 15/ Kis Újság, 1947. január 22. 16/ Szabad Szó, 1947 junius 14.
