Kutatás-Fejlesztés – Tudományszervezési Tájékoztató, 1988
5. szám - Szemle
368 Meghatározó jelentősége volt az angolszász kapcsolatoknak. A magyar-amerikai kapcsolatok elmélyitése érdekében Szent-Györgyi Albert 1947 juniusában az Egyesült Államokba látogatott. Útközben Párizsban és Londonban előadást tartott a háború alatti kutatási eredményeiről. Tudományos kutatásainak elismeréseként a New York-i orvosi akadémia április 21-i ülésén tagjai közé választotta,6/ Több fiatal magyar tudóst előadónak hivtak a leghiresebb amerikai egyetemekre. György András a Yale-en nemzetközi politikát adott elő, Lányi György a Harvardon nemzetközi jogot, Jászi András pedig közgazdaságtant. Kiss György a Michigan Egyetemen földrajzi előadásokat tartott.?/ Az angol-magyar kulturális és tudományos kapcsolatok bővitésében fontos állomás volt a budapesti Angol Intézet létrehozása 1947 juniusában. A Pázmány Péter Tudományegyetem Angol Intézetének megnyitásakor mondott beszédében Ortutay Gyula vallás- és közoktatásügyi miniszter hitet tett amellett, hogy a magyar tudomány ablakai egyaránt kitárulnak Kelet és Nyugat felé. Az Angol Intézet nyitotta meg azoknak az intézeteknek a sorát, amelyek feladata volt a magyar tudományos élet bekapcsolása a nemzetközi vérkeringésbe."' A kiegyensúlyozott kapcsolatokat jelzi, hogy a Nagy-Britanniában három évenként megrendezésre kerülő nemzetközi élettani kongresszusra több magyar tudóst meghivtak. Az oxfordi kongresszus egyik előadója volt Szent-Györgyi Albert, akit az egyetem díszdoktorává avattak. A kongresszusra meghívást kapott Beznák Aladár a tihanyi Biológiai Intézet igazgatója, valamint Tankó Béla debreceni professzor és Laki Kálmán biokémikus.9/ A mindjobban kiépülő nyugati каре solatokat reprezentálja, hogy magyar tudósokat és egyetemi hallgatókat hivtak meg Svédországba.10/ A felszabadulás után a magyar politikai élet valamennyi irányzata fontosnak tartotta a tudományos élet modernizálását és a széles körű nemzetközi kapcsolatokat. A Szociáldemokrata Párt kamatoztatni akarta a kiépülő nemzetközi tudományos kapcsolatokat a magyar tudomány fejlesztésére azzal is, hogy indítványozta, minden külföldre utazó tudós hozzon visszatértekor 5 kg tudományos könyvet ajándékul az egyetemeknek.! 1/ Az SZDP és személy szerint Szálai Sándor elképzelései között szerepelt egy nemzetközi szociáldemokrata tudományos kongresszus megszervezése is. A tanácskozást Budapesten, 1947 februárjában tervezték megtartani, ez azonban nem valósult meg.12/ SzalaLSándor a magyar tudományos élet nemzetközi helyzetének javitása érdekében igénybe akarta venni az emigráns magyar tudósok segitségét is. A szociáldemokrata tudománypolitikus 1947.máj us 4-én a Magyar Egyetemek és Tudományos Kutatóintézetek Segélyközösségének megalakításakor tartott re6/ Kis Újság, 1947. junius 5. 7/ Köznevelés, 1946. 20.no. 17.p. 8/ Kis Újság, 1947. junius 13. 9/ Kis Újság, 1947. junius 20.,22. 10/ Kis Újság, I947. január 22. 11/ Népszava, 1946. november 10. 12/ MOLNÁR J.: A Szociáldemokrata Párt művelődéspolitikája /19441948/ Bp.1987,Kossuth. 34.p.
