Kutatás-Fejlesztés – Tudományszervezési Tájékoztató, 1988
1. szám - Szemle
35 elsődlegesen polgári K+F tevékenységükkel szolgálják műszaki-gazdasági potenciáljuk méghatványozása mellett kivitelük dinamikus bővítését is. Uj eredményeik döntő hányada — ultramodern fogyasztási javak, knowhow-k, licencek és más szolgáltatások formájában — elárasztja a világpiacot, kimagasló extraprofitot biztositva. Az egyes országok kutatási és fejlesztési helyzetképe, valamint erőviszonyai megítéléséhez fontos adalék a szabadalmak és licencek külföldi értékesítéséből származó bevételek viszonyítása a globális K+F kiadásokhoz. E területen vezető pozíciója az Egyesült Államokon kivül Japánnak és az NSZK-nak van /összevető statisztikák egyelőre csak 1983-ig bezárólag állnak rendelkezésre.4/ A hivatalos számitások eredményei egyértelműen az Egyesült Államok vezető szerepét bizonyítják, bár 1975-höz képest csökkenő erővel, hiszen az 1970-1975 közötti időszakban az arány 8 %-ról 11,4 %-ra emelkedett. A megfelelő mutató 1980-ban 10,6 %, 1983-ban 8,6 % volt az Egyesült Államok esetében, aminek értékelésekor számbaveendő a tudományos költségvetés abszolút értékének időközbeni jelentős gyarapodása. Japán esetében — ezzel szemben — szinte egyenletes, nagyléptékű fejlődés érvényesült: a szabadalmak és licencek külföldi eladásából eredő jövedelem az összes K+F ráfordítás 1,4 %-áról /1970/ 1983-ra 5,4 %-ra emelkedett. Az NSZKn á 1 1970 és 1980 között csökkenő irányzatú volt: 2,4 %-ról 1,7 %-ra mérséklődött, majd 1983-ban 1,9 %-ot ért el. Az értékeléskor több hatótényezőt kell szem előtt tartani, amelyek az utóbbi öt évben a korábbinál fokozottabban módosították az arányokat. Különösen erős a befolyása e tekintetben a vizsgált országok dinamikusan gyarapodó közvetlen tőkekivitelének, ami jórészt technológiatranszferrel is társul. Hasonló a helyzet a transznacionális társaságok különböző országokba telepitett vállalati hálózatában végbemenő know-how áramlás esetében is. A "technológiai háború" lényegesen korlátozza az e téren lehetséges nemzetközi forgalom értékkereteit, mert a jelentősebb műszaki-technológiai vivmányokat féltékenyen őrzik a fő tőkés országok /egymással szemben is/ a legváltozatosabb védőintézkedésekkel, s export§átló szigoruk méginkább kiterjedt a szocialista országokra. Az Egyesült Államok — a Nyugat biztonságára hivatkozva « polgári rendeltetésű javak, technológiák és információk egész arzenáljának kivitelét tiltotta meg Kelet felé. /Ezt a COCOM-listák többszöri kiegészítése révén igyekezett főbb tőkés partnereivel is elfogadtatni./ Ennek következtében jelentősen károsodtak az amerikai vállalatok is: washingtoni hivatalos számitások szerint'/ a kivitelt tiltó rendelkezések mintegy 188 ezer munkahely elvesztését okozták és 9 milliárd dollár jövedelemkieséssel jártak. A hajdan szuverén egyesült államokbeli csúcstechnika 1986-ban — első izben « deficites lett és a japán előretörés láttán az újvilági üzleti körök erősen aggódnak, hogy hamarosan drámai veszteségekkel kell szembe nézniök. 4/ FuE-Aufwendungen in der BRD im Vergleich zu den USA und Japan. = DIW Berichte /Nyugat-Berlin/,1987.jul. 9. 385-391.p. 5/ LE BOUCHER,E.: Les États Unies relancent les exportations de technologie. = Le Monde /Paris/, 1987.márc.21. l.,27.p.
