Kutatás-Fejlesztés – Tudományszervezési Tájékoztató, 1988
5. szám - Szemle
350 A tudományt mUvelSk és a tudományos kutatást irányitók körében a 60-as években merült fel sürgetően a tudományos kutatás eredményei értékelésének igénye. Ez az igény összefüggött azzal a felismeréssel, hogy a tudomány tudományának első törvénye szerint a tudomány -—mint nem zavart rendszer— minden vonatkozásában négyzetesen növekszik, 2/ s ennélfogva a költségvetésből egyre nagyobb hányadot igényel. A gazdasági fejlődés egyenetlenségei /távolról sem exponenciális növekedési üteme/ miatt minden országban meg kellett határozni a tudományos kutatásra és általában a K+F-re fordítható költségeket. Szükséges volt az is, hogy az erőforrások különböző tudományágak és szervezetek, intézmények közötti differenciált szétosztását, a különböző pályázatok elbírálását, bizonyos állásokra a pályázók közötti választást, az egyes országok tudományos potenciáljának, teljesítőképességének, eredményeinek a többiével való összevetését minél célszerűbben végezhessék el. A tudományos kutatási eredmények értékelési lehetőségeinek, azok korlátainak, alkalmazhatósági kritériumainak jó áttekintését adja Martin és Irvine.3/ Véleményük szerint a mutatószámok csupán akkor használhatók értékelésre, ha "konvergálnak", azaz a különböző módszerek /publikációk számlálása, idézet-analizis, szakértői állásfoglalás/ azonos /hasonló/ eredményre vezetnek. A konvergens parciális mutatók használatát többen vitatják.4/ Bármely értékelés kulcskérdése a viszonyítási alap. Nem rendelkezünk olyan ismeretekkel, amelyek a priori megszabhatnák, mennyi és milyen minőségű információt kell termelnie egy kutatónak, egy kutatócsoportnak, egy intézménynek, egy országnak ahhoz, hogy tevékenységét kitűnőnek, jónak, közepesnek, elfogadhatónak vagy elégtelennek tartsuk. Ezért az egyedüli lehetőség a hasonlónak a hasonlóval való összevetése, vagyis a teljesitmény relativ értékelése. Ezt két uton tehetjük meg: - célszerűen kiválasztott kutatócsoportok egyszerű tudománymetriai, illetve bibliometriai mutatóinak összehasonlítása révén, 2/ PRICE,D.J. de Solla: Kis tudomány - nagy tudomány. Bp.1979. Akadémiai K. 81 p. 3/ MARTIN,B.R. - IRVINE, J.: CERN: Past performance and future prospects.I. = Research Policy /Amsterdam/, 1984.4.no. 183-210.p. 4/ KRIEGE,J. - PESTRE, D.: A critique of Irvine and Martin's methodology for evaluating big science. = Social Studies of Science /London/, 1985.3.no. 525-539.p. MOED,H.F. -VAN RAAN.A.F.J.: Critical remarks on Irvine and Martin's methodology for evaluating scientific performance. = Social Studies of Science /London/, 1985.3.no. 539-547.p. COLLINS,H.M. : The possibilities of science policy. = Social Studies of Science /London/, 1985.3.no. 554-558.p. MARTIN,B.R. - IRVINE,J.: Evaluating the evaiuators: A reply to our critics. = Social Studies of Science /London/, 1985.3.no. 558575.P.
