Kutatás-Fejlesztés – Tudományszervezési Tájékoztató, 1988
1. szám - Szemle
25 A tanulmány már a bevezetőben idézi egy 1979. évi elemzés megállapítását, miszerint "a svéd ipar fennmaradásának egyik feltétele, hogy minden területen a tudásintenzivebb termelés irányába fejlődjön". Gondot okoz, hogy a műszakiak és a diplomás mérnökök száma nem nő megfelelő ütemben, pedig a lakosság szaktudása az az alap, amelyre Svédország épithet. A mérnökhiány 1980 táján vált nyilvánvalóvá. Komoly válságba került az egyetemi oktatás, nem fejlesztették kellően a laboratóriumokat és szinte tarthatatlanná vált az oktatók helyzete, elsősorban az iparinál sokkal alacsonyabb jövedelmek miatt. A mai svéd gazdagság, az ipari kultura és a magas életszinvonal alapja az egész lakosság magas szinvonalu alapoktatása. Erre épitve kell fenntartani a mérnökképzés szinvonalát. Az iparnak egyre több kvalifikált mérnökre van szüksége. Különösen sok és jól képzett mérnökre várnak a számítástechnikában és az elektronikai iparban. Az IVA megállapításai szerint a mérnökök iránti kereslet a jövőben is nő, bár némi ingadozásra lehet számítani. 1995-ben a kereső foglalkozásúak 2 %-a. lesz mérnök, a végzett mérnökök 20 %-ának kell a doktori fokozat elnyeréséig folytatnia tanulmányait. Az átmeneti hiányból adódó gondokat az iparon belül kell megoldani. Könnyítene a helyzeten, ha gyorsan növelni lehetne a műszaki egyetemekre jelentkezők, illetve az egyetemeket elvégzők számát. Ehhez bőviteni kell az oktatás és a kutatás erőforrásait, intenzivebbé kell tenni az ipar és a műszaki oktatás közti kapcsolatokat, több frissítő és továbbképző tanfolyamot kell inditani. Ahhoz, hogy több fiatal indulhasson jó esélyekkel az egyetemen, növelni kell a tudományos és műszaki oktatás szinvonalát az alapkép zé sben , fel kell kelteni a lányok érdeklődését a műszaki tárgyak iránt, a pályaválasztási tanácsadóknak jól tájékozottaknak kell lenniük a mérnöki hivatással kapcsolatos kérdésekben. Ösztönözni kell a fiatalokat, hogy már a középiskolában több természettudományi tárgyat hallgassanak. A felsőfokú műszaki oktatási intézményekben növelni kell az oktatási és kutatási költségvetést, két év alatt mintegy 30 százalékkal. Növelni kell a tanárok bérét. Javitani kell a tanár/hallgató arányt, jobb felszereléseket kell beszerezni, és az oktatók számára több kutatási lehetőséget kell biztositani. Javitani kell az egyetemek és az ipar együttműködését, szorosabbra fűzve a személyes kapcsolatokat. Lehetővé kell tenni egyetemi kutatók ipari szakértőként való foglalkoztatását. Feltétlenül szükséges, hogy a végzett mérnökök munkaidejüknek legalább 10 %-át tanulással, önképzéssel töltsék, az egyetemek igyekezzenek minél több iparba kihelyezett továbbképző tanfolyamot szervezni.
