Kutatás-Fejlesztés – Tudományszervezési Tájékoztató, 1988
2. szám - Figyelő
170 előre lehetne lépni, ha a hagyományos egyenlősdi helyett a valóságos teljesítményekhez igazított, differenciált bérezést valósítanák meg a kutatóintézetek és az egyetemek. A kormányon kivül álló körök inkább arra hivatkoznak, hogy NagyBritanniában példátlanul alacsony szintű a vállalatok részvétele a kutatások finanszírozásában, miközben ugyanezek a vállalatok a haszonélvezői a tudományos eredményeknek. Az amerikai egyetemeken ma már külön vezetői feladat a magán adományok gyűjtése, a szponzorok felkutatása és ezáltal a tudományos munka financiális bázisának erősitése. Princetonban évente mintegy 400 millió, Stanfordban 1,2 milliárd dollár gyűlik össze ilyen módon. Sokan illetik kritikával a tudomány és a vállalatok közötti kapcsolatok egyéb területeit is. Felemlegetik a vállalatok érdektelenségét, a tudósok elzárkózási hajlamát. Ugy vélik, hogy a gyakorlat nem nyitott a tudományos nóvumok, a tudomány pedig nem érzékeny a gyakorlati igények iránt. Óvakodni kell azonban a tudományos autarchia téveszméjétől. A 20. század végén nem képzelhető el a tudomány fejlődése nemzeti keretek között. Az eszmék, a tárgyak és az emberek világméretű áramlása végső soron még azon országok számára is előnyös, amelyek közvetlenül és rövid távon az elszívó hatást érzékelik. A brit tudományt annak idején — egyebek között — az tette naggyá, hogy a kontinens minden részéről oda sereglettek a legkiválóbb elmék. Kérdéses, vajon csak hátránya származott-e az illető tudósok szülőföldjének abból, hogy tehetséges fiaik külföldön alkották meg a század olyan csodáit, mint a számitógép, а С vitamin vagy az atomenergia hasznosításának technológiája. Rövidlátó szemlélet vezethet csak oda, hogy — akár a brain drain elleni jogos küzdelem zászlója alatt — gátat próbáljanak szabni az emberi tudás terjedésének. Annál is furcsább a britek jelenlegi aggodalma a brain draint illetően, mert ez az érzés csak most erősödött fel, amikor már nem NagyBritannia a kedvezményezett, hanem a nála fejlettebb gazdasági és politikai centrumok. — Britain's brains go down the drain. = The Economist /London/, 1987.márc.28. 27-28.p. WALDENjG.: How to halt the brain drain. = The Times /London/, 1987.ápr. 6. 10.p. Royal Society plumbs the brain drain. = New Scientist /London/, 1987. jul.2. 23-24.P. B>Cs > A nyugat-európai egyetemek közös gondja i Az egyetemeket ma ostromolja a hatvanas éVekben született népes korosztály, a következő évtized végéig azonban az egyetemi hallgatók
