Kutatás-Fejlesztés – Tudományszervezési Tájékoztató, 1988
2. szám - Figyelő
168 mondta a konferencia elnöke. 1 1 A többiek arra kényszerülnek, hogy teljesítmény-kritériumaikat ennek megfelelően átalakítsák, aminek nem kívánatos következményei lehetnek. " A rektorkonferencia képviselői Reisenburgban is szót emeltek az ellen, hogy tudománymetriai módszerekkel rangsorolják az egyetemeket és a tanszékeket. Ugy érveltek, ennek a játszmának a szabályait nem az egyetemek irták, nem is tudnak alkalmazkodni hozzájuk. A közalkalmazotti bérskála miatt az egyetemek nem tudnak fizetésemeléssel ösztönözni, nem választhatják meg hallgatóikat és nem emelhetik kedvük szerint a tandijakat, ráadásul az országgyűlés szavazza meg költségvetésüket. Az ellentétes nézet képviselői azt vetették az egyetemek szemére, hogy a felsőoktatási rendszer és maguk a kutatók érzéketlenek a teljesítményértékelés kérdései iránt, vezetőik pedig nem jeleskednek az intézeti teljesítmények különbségeinek feltárásában. Aggodalom a brain drain miatt — SIETMANN.R.: West Germans debate research indicators. = The Scientist /Philadelphia,Pa/, 1987. 16.no. 7.p. M.G. A második világháború óta Nagy-Britannia egyre erősebben szenved egy olyan folyamattól, amelynek hosszú időn keresztül boldog haszonélvezője volt. A brit tudósok mind nagyobb számban hagyják el ugyanis hazájukat és máshol, főleg az Egyesült Államokban vállalnak munkát. Az agyelszívás, angolul brain drain fogalma azt fejezi ki, hogy a viszonylag fejlettebb országok képesek a kevésbé fejlettekből a kvalifikált kutatókat elcsábítani. A brain drain problémája minden országban jelentkezik, de fokozottan sújtja a viszonylag elmaradottakat, ahol a tudósok külföldre távozása tovább csökkenti a felzárkózási esélyeket. Ez a probléma most Nagy-Britanniában erőteljesen foglalkoztatja a közvéleményt egyrészt azért, mert az ország relativ hátrányba került más országokhoz viszonyítva, másrészt, mert a brit tudományos sajtó hatalmas publicitást adott e kérdésnek. A Royal Society vizsgálatot végzett, amelyben aprólékosan megpróbálta feltárni az elmúlt tiz év alapvető tendenciáit és adatokkal kívánta megalapozni a brain drain kapcsán kibontakozó vitát. 1975 és 1985 között ugyanannyi tudós hagyta el az országot, mint ahányan külföldről Nagy-Britanniába érkeztek. Mig azonban a külföldről érkezettek többnyire csak három évet töltenek Nagy-Britanniában, a kivándorlók zöme tartós külföldi munkavállalásra rendezkedik be. Az 1957 és i96i között külföldre távozott brit tudósok közel fele 1963-ban már újra otthon volt, az 1980 és 1985 között külföldön munkát vállaló PhD szakemberek közül csak 20 % tért vissza és 50 %-uk nem is óhajt hazatérni. Az Egyesült Államokban letelepedő nyugat-európai kutatók közül a legtöbb Nagy-Britanniából érkezik.
