Kutatás-Fejlesztés – Tudományszervezési Tájékoztató, 1988
2. szám - Szemle
124 mányi Akadémia felállításával azt akarták elérni, hogy a természettudományokat kimentsék a kátyúból, és a testület pezsgő szellemi életével kierőszakolják a haladó változást az MTA-ban. Az uj akadémián megindult az élet, tudományos folyóiratokat jelentettek meg, különösen jelentős volt a Mansfeld Géza szerkesztette Acta Biologica. 9/ Az első modernizálási kisérletek, az MTA tervezett reformja olyan problémákat vetettek fel, amelyekre a politikai pártok az esetek többségében nem rendelkeztek kidolgozott koncepcióval. Az Akadémia átalakítását kezdeményezők a megújhodást akaró MTA tagokból, a háború előtti akadémiai tudományokon kivül rekedt vagy emigrációban lévő tudósok köréből kerültek ki. Mivel a modernizálás a pártok programjában általános szinten megfogalmazódott, ezért képviselőik és sajtójuk egyetértett és támogatta a megújhodási kisérleteket. Az Akadémia körül folyó vitákban a Magyar Kommunista Párt 1945-ben még nem vett részt. A kommunista tudósok egy része ugyanis rövidebb-hoszszabb ideig emigrációban élt, és nem volt kellően tájékozódva a magyarországi viszonyokról. A kommunista tudománypolitika ezért csupán erkölcsileg támogatta a haladó gondolkodású tudósok modernizáló elképzeléseit. 1 0/ A művelődésügy más területeivel foglalkozó kommunista reformjavaslatok azonban a tudományos élet modernizálásával kapcsolatos észrevételeket is tartalmaztak. Kemény Gábor oktatási reformterve érintette az MTA problémáját is. Egy uj akadémiáért szállt sikra, amelynek szellemi célkitűzéseiben benne rejlik a nyitottság és a szabadság, amely a régivel ellentétben nem óvatos és nem elzárkózó. Olyan akadémiát akart, amely aktiv, azonban nem mélyed el a gyakorlatias részletekben; ügyel minden tudomány legmagasabb szinvonalára és mint legmagasabb szellemi fórum magára veszi a szellemi felelősséget is. Felfogása szerint az akadémia jelentőségét nem csupán szaktekintélyének, hanem erkölcsi erejének is köszönheti, ezért az MTA tagjai csak a tiszta tudás nevében tömörült tudósok lehetnek. 1 1/ A többi koaliciós párt aktivitása sem volt nagyobb, mint a Magyar Kommunista Párté. Viszonylag többet foglalkozott a tudomány és az MTA problémáival a kisgazdapárti sajtó. Nem sokkal az Akadémia április 26-i ülése után a Kis Újság az akadémiai tagságra érdemtelenek eltávolítása mellett a tudományos kutatás szellemének korszerűsítéséért is sikraszállt. Különösen az irodalom- és történettudományt, valamint a társadalomtudományokat tartotta korszerűtlennek. A szellemi élet egészséges egyensúlya érdekében javasolta, hogy a jövőben jussanak szóhoz azok is, akik eddig hallgatásra kényszerültek. 1 2/ A Független Kisgazdapárt a későbbiekben is támogatta az MTA megújhodását. A Kis Újság május 6-i száma egyetértett Szent-Györgyi Albert reformelképzeléseivel, julius 27-én pedig vezető kulturpolitikusa, Ortutay Gyula állt Szent-Györgyi reformjavaslata mellé. 13/ A Nemzeti 9/ Dr. Laki Kálmán levele Vas Zoltánhoz, 1948.febr.2. PI.Arch. 274-24/17. 10/ Szabad Nép, 1945.ápr.19., jun.12., szept.26. 11/ KEMÉNY G.: Demokratikus iskolareform. = Embernevelés, 1945. l-2.no. 19-20.p. 12/ Kis Újság, 1945.máj.3. 13/ Kis Újság, 1945.máj.6., jul.27.
