Kutatás-Fejlesztés – Tudományszervezési Tájékoztató, 1987

1. szám - Figyelő

52 intézeteiben pedig négy. Egy sor fontos tudományos probléma feldolgozá­sára megalakult néhány ágazatközi ideiglenes tudományos-műszaki kollek­tíva is. Ezekhez kiemelkedő képzettségű, különböző profilú szakemberek tartoznak. Számukra személyi fizetést és a munka sikeres befejezését kö­vetően komoly pénzbeli pótlékokat állapítanak meg. Néhány akadémiai intézetben olyan mérnöki közpon­tokat szerveztek, amelyek a befejezett fejlesztési eredmények meg­honosítását célozzák, és az iparvállalatokkal kötött gazdasági szerző­dések alapján végzik munkájukat. — Nauka: Neizbeïnost' perestrojki. = Literaturnaa Gazeta /Moskva/, 1986.jun.4. Ism.: Cikkek a Szocialista Sajtóból, 1986.37.no. 6-10.p. A к 0 m b i n á t 0 к а z а к а d é m i a é s a f e 1 s ő 0 к t а t á s i i n t é z m é n У e к к а Р с s 0 1 а t а i a z N D К ­b a n Az NDK-ban a kombinátok végzik a termelés java részét. Az ország gazdasági jövőjét meghatározó tudományos csúcsteljesítmények viszont az alapkutatástól várhatóak. Az akadémiai és a felsőoktatási kutatás koncepcióját épp ezért állandóan korszerűsíteni kell, a kutatás súly­pontjait és főbb irányait a gazdaság legfontosabb területeivel és a kulcsfontosságú technológiákkal összhangban kell kijelölni. A kombiná­tok és az akadémia, illetve a felsőoktatási intézmények együttműködését bővíteni kell. Az együttműködésben a vezetés, a tervezés, a finanszírozás és a gazdasági ösztönzés alábbi alapelveit kell érvé­nyesíteni : A kutatási együttműködést gazdasági szerződé­sekben kell kötelező érvényű formába önteni. Kétféle szerződési forma alkalmazható: a hosszabb távra szóló koordináló szerződések és az úgynevezett munkaszerződések /Leistungsvertrag/. A gazdasági szerződé­sek megkötésére a kombinátok vezérigazgatói, illetve az akadémiai inté­zetek felelős vezetői, valamint az egyetemek és főiskolák rektorai jo­gosultak. A koordináló szerződésekben ki kell jelölni a kutatási együtt­működés főbb területeit, közös stratégiát kell kidolgozni a tudományos­műszaki fejlesztést illetően, és e stratégia alapján meghatározni az alap- és alkalmazott kutatás konkrét feladatait. A koordináló szerződé­sek kitérhetnek laboratóriumok létesítésére és közös használatára, a kutatás céljait szolgáló műszerek és berendezések beszerzésére és haté­kony kihasználására, kísérleti berendezések létrehozatalára. Sor kerül­het a kutatóintézetek anyagi-műszaki bázisának korszerűsítésére, káder­cserére és továbbképzésre. Az egyetemek és főiskolák a koordináló szerző­dések keretében módot találhatnak arra is, hogy gondoskodjanak hallgató­ik üzemi gyakorlatáról, hogy hallgatóik a kombinátok kutatási program­jával összhangban álló diplomamunka-témát kapjanak.

Next

/
Oldalképek
Tartalom