Kutatás-Fejlesztés – Tudományszervezési Tájékoztató, 1987

6. szám - Szemle

507 ahol valóban nem ágazati, hanem diszciplináris szempontok dominálnak. Nálunk változatlanul teljes körii ez az osztályozás, s egysiku. A tudományági /ágazati/ adatok szerepe ezért csekély, s jelentőségük rohamosan csökken. A KIEMELT KUTATÁSOK FELMÉRÉSE Az első, majd a második OTTKT érvényesülésének kezdetén próbálkoztak azzal, hogy statisztikai információkat gyűjtsenek az országosan kiemelt kutatási-fejlesztési feladatokról, az azok megoldáséra irányuló K+F aktivitásról. Az első adatgyűjtések eredményei azonban annyira torz képet mutattak, hogy mindkét alkalommal felhagytak a további próbálkozásokkal. Lényegében nem sikerült megoldani, hogy a tervfeladatokhoz létesitett koordináló szervek szűrőjén keresztül megbizható információkat kapjanak. Az országos kutatási témanyilvántartás részleges, majd teljes körű kiépítésétől remélték e probléma megoldását. De az ott feldolgozott összesitő adatok sem eléggé megbízhatóak, ezért ismét a statisztikától várják e fontos információkat. Tény viszont, hogy a korábbi gyakorlattól eltérően, az utóbbi ötéves ciklusokban nem törekedtek határozottan arra, hogy a forrástervekben szerepeltessék a kiemelt országos K+F feladatok ráforditási kereteit. A jelenlegi ötéves tervidőszakra szóló forrástervezési anyagokban csak az OKKFT költségvetési finanszírozására próbáltak keretszámot kialakítani. Kérdéses, hogy ennek teljesülését milyen információk alapján lehet majd nyomon követni. Az elmondottakbél kitűnik, hogy a K+F forrástervezés valós információs igényeit maradéktalanul sem a tervekhez adaptált beszámolási rendszerek, sem a K+F statisztika forrásinformációi nem tudták kielégiteni. Logikus lenne a következtetés, hogy erre a célra valójában egy külön információs bázist kellett volna létrehozni. Ilyen igény azonban komolyan nem merült fel eddig. Valószínűleg azért nem, mert a forrástervezés ilyen igényei többnyire ötévenként egyszer jelentkeznek, s a meglévő adatbázist a döntéshozók az adott célra mégis alkalmasnak minősítették. NÉHÁNY FONTOSABB TAPASZTALAT A hazai K+F forrástervezés mintegy négy évtizedes fejlődésének elemzése akkor lesz igazán hatékony, ha a fontosabb tapasztalatokat a továbbiakban igyekszünk hasznositani is. A K+F forrástervezés akkor töltött be valóban nélkülözhetetlen országos funkciót, amikor a tervek uta sitásjel lege dominált, vagy amikor a terv orientáló hatást gyakorolt a rövidebb időszakok tervezésére, illetve az irányitási-döntési hierarchia alsóbb szintjein folyó tervkészítésre. A funkcionális irányitó szervek közül az ОТ és a PM kezdettől kiemelkedő szerepet játszott a K+F forrástervek készítésében, különösen amig erre megfelelő állandó kapacitást is biztositottak apparátusukban.