Kutatás-Fejlesztés – Tudományszervezési Tájékoztató, 1987
6. szám - Szemle
502 A VII. ötéves tervidőszakra szóló forrásterv készítésénél a figyelem középpontjába került egy sor jelentős dilemma: - a forrásterv továbbra is csak tájékoztatásra szolgáljon, vagy komoly orientálás alapja legyen az éves tervezésnél és a tárcákon belüli allokációnál; - elegendő-e a tartalékképzés a bizonytalanság ellensúlyozására, avagy más módon is lehet és kell bizonytalansági tényezőkkel számolni; - milyen módon váltható fel a hagyományos bázisszemlélet az igények felmérésével, a reális igényeken alapuló forrástervezéssel; - hogyan egyeztethető össze az irányitó szervek döntési szabadsága és a központi koordinálás szükségessége a K+F forrásokat illetően; - továbbra is tágabban, vagy csak szűkebben /a gazdasági folyamatokban betöltött funkciót jobban kifejező K+F keretekre korlátozva/ kell-e meghatározni a forrásterv mutatóinak körét; - át kell-e térni a folyó áras tervezésről a változatlan áras tervezésre, és igy tovább ... Ezzel megindult a korszerüsitési folyamat. Kitűnt, hogy a módszerbeli változtatások lényeges előfeltétele a pénzügyi beszámolási rendszer és a K+F statisztikai mutatórendszer néhány elemének tartalmi megváltoztatása. Ezért az összehangolt korszerűsítés szorosan összekapcsolja a pénzügyi beszámolást és a K+F statisztika továbbfejlesztését. AZ INFORMÁCIÓS BÁZIS FEJLŐDÉSE A K+F forrástervezés — mint minden tervezés — megfelelő információs bázist igényel: egyfelől a tervek megalapozásához, másfelől a tervteljesités ellenőrzéséhez. Ez kölcsönhatást is feltételez, amennyiben a rendelkezésre álló információk mennyisége és minősége behatárolja a tervezés lehetőségeit /a tervmutatók körét és tartalmát/, s a tervezési igények többnyire visszahatnak az adott információs alrendszer fejlődésére is. A K+F forrástervezés információs bázisaként eddig két lehetőség merült fel: - a tervekhez kapcsolódó be számolási rendszer, - és a tervezéstől lényegében független statisztikai rendszer igénybevétele. BESZÁMOLÁSI RENDSZEREK A kutatástervezés valamennyi fejlődési szakaszában tettek kisérletet megfelelő beszámolási rend kialakítására és működtetésére. Ezek azonban mind átmeneti megoldások voltak, folyamatos működtetésűk országosan nem volt biztosit ható. A K+F intézményeket irányitó tárcák hosszú időn át nem voltak rendszeres beszámolásra kötelezve a forrástervek teljesitését illetően. Legfeljebb a hagyományos költségvetési beszámolókban szerepeltek ilyen információk. Az 50-es években a főhivatású kutatóintézetek kutatási be-