Kutatás-Fejlesztés – Tudományszervezési Tájékoztató, 1987
6. szám - Szemle
500 tal elgondolásai érvényesültek./ A MŰFA létrehozásával a költségvetési támogatások köre leszükült, az ipari kutató-fejlesztő intézetek és vállalati kutatóhelyek finanszírozása a vállalati és a központi MÜFA-ból valósult meg. A költségvetési intézmények /kutatóintézetek és felsőoktatási intézmények/ számára lehetővé vált, hogy a MŰFA terhére kutatási megbizásokat vállaljanak. Mivel egységes pénzügyi szabályozás még nem volt, ezt sokáig esetenként szabályozták. Először vált lehetővé az árbevételekből nyereség képzése, s abból saját alapok /pl. fejlesztési alap, tanszékfejlesztési alap stb./ létrehozása. A kisérleti termelés és a szolgáltatás tiszta bevételének felét az intézményektől elvonta a felügyeleti szerv. A második ötéves terv időszakában /1961-1965/ csak az éves tervek tartalmaztak kutatási előirányzatot, de kifejezetten csak a tárcánkénti kutatási beruházásokra. Ezek forrása továbbra is a tervhivatal volt, ezt kiegészítették a fejlesztési alapok és a TKFA, amennyiben az épitési ill. deviza mutató is rendelkezésre állt. Az iparban a K+F beruházások forrása a MŰFA és az értékcsökkenési leirás lett. A harmadik ötéves terv /1966-1970/ időszakában a K+F forrástervezés fokozatosan megszűnt. Az 1966. évi és az 1967. évi terv tartalmazott még tárcánkénti kutatási beruházási előirányzatokat, de az 1968. évi már nem /a későbbiek sem/. A forrástervezés lényegében tárcaszintre korlátozódott. Ez már az első OTTKT hanyatlásának az időszaka volt. 2' Az uj gazdasági mechanizmus kidolgozása és beindulása a hazai kutatásirányitásban is változásokat sürgetett.3/ A változások első jeleként 1967-ben megszűnt a TFT, s feladatainak jelentős részét az MTA-ra illetve az OMFB-re ruházták át. A felsőszintű koordinációról dr. Ajtai Miklós miniszterelnök-helyettes gondoskodott — a legérdekeltebb irányitó szervek vezetőinek bevonásával — gyakorlatilag egy később "legalizált" tudománypolitikai bizottság működtetésével. Központi kérdéssé vált csakhamar egy u j OTTKT kidolgozása, s ezzel összefüggésben a K+F bázis helyzetének átfogó vizsgálata. 1968-ban megindult a KB tudománypolitikai irányelvei kidolgozásának az előkészítése, s 1969-ben került sor ezek közreadására. Ebben a dokumentumban világosan megfogalmazódott a kutatástervezés — és benne a forrástervezés — jelentős korszerűsítésének igénye. AZ I97O-I985. ÉVEK IDŐSZAKA A második OTTKT eredetileg erre a 15 éves időszakra fogalmazta meg a kormány tudománypolitikai szándékait, s a legfontosabbnak minősített kutatási-fejlesztési feladatokat. Erősödött az az igény, hogy a 2/ Lásd erről részletesebben: Grolmusz V.: Az országos távlati tudományos kutatási terv sorsa és fontosabb tapasztalatai Magyarországon. = Tudományszervezési Tájékoztató, 1969.1 .ПО. 7-27.p. 3/ A reformmunkálatok nyomán a K+F-re vonatkozó kritikai észrevételeket és javaslatokat ld. Grolmusz V.: A kutatásirányitási rendszer néhány közgazdasági kérdéséről. = Magyar Tudomány, 1966.10.no. 619626.p.
