Kutatás-Fejlesztés – Tudományszervezési Tájékoztató, 1987

1. szám - Szemle

38 A Felsőoktatási Minisztérium nem látja el megfelelően a felsőoktatási intézmények irányítását, és hatásköre nem terjed ki az ágazati minisztériumokhoz tartozó oktatási egységekre. így nem válhatott a tudományos-technikai haladás, a tudományos minősítés követelményrendszere javításának és a magasan kvalifikált szakemberképzésnek ösztönzőjévé. Az oktatási intézmények hálózata jelenleg nem biztosítja a szakemberek rendszeres, operativ ismeretszerzését. A szakemberképzés és a társadalmi gyakorlat között lévő egyre növekvő szakadék hosszú ideig nem kapott nyilvánosságot. A felsőoktatás anyagi-műszaki bázisa elavult, nem felel meg a modern szakemberképzés feladatainak. Nincsen elegendő tanterem, könyvtár, kollégium. Minisztériumok és hatóságok sora — tehát a felsőfokú végzettségű szakemberek fő foglalkoztatói — gyakorlatilag nem vesznek részt az oktatási intézmények fejlesztésében. Nem hasznosítják az egyesülések, vállalatok, akadémiák és ágazati tudományos-kutatóintézetek anyagi-technikai bázisát sem. UJ IRÁNYELVEK A felsőoktatás korszerűsítésének legfontosabb irányelve a termelés és a tudomány szoros integrációja, kölcsönhatásuk érvényesítése. Feltétlenül törekedni kell a felsőoktatás érdekeltté tételére a tudományos-műszaki haladás eredményeinek alkalmazásában, a vállalatok, a tudományos szervezetek, intézmények közötti kapcsolat erősítésében. Országos szinten kell tervezni a káderek képzését és továbbképzését és a felsőoktatási intézményeket kötelezni kell e tervek megvalósítására. A főiskolák sürgős feladata a káderképzés színvonalának emelése, megfelelő létszámban és megfelelő idő alatt. A népgazdasági ágazatoknak és a vállalatoknak részt kell vállalni a szakemberképzéssel járó költ ségek viselésében és ki kell alakítani a megfelelő körülményeket a diplomások ésszerű foglalkoztatására . A felsőoktatásban széleskörűen terjeszteni kell azt a haladó gyakorlatot, amely a termelési és az oktatási folyamatot közelíti egymáshoz tudományo s-termelési egyesülések létesítésével, melyek tanszéki filiálékat, tudományos-kutató laboratóriumokat, kísérleti állomásokat foglalnak magukban. A felsőoktatás és a termelés közötti integráció elmélyítése megkönnyíti a főiskolák és vállalatok közötti szakembercserét. Az uj technika és technológia kifejlesztőinek részt kell venniük a szakemberképzésben, hogy átadják tapasztalataikat és ismereteiket és ezáltal segítsék szakterületük káderállományának javítását, garantálják a legkorszerűbb ismeretek oktatását. Javítani kell az egyetemi kutatók és a vállalati szakemberek kapcsolatát is mind a kísérleti munkák elvégzésében, mind a befejezett fejlesztések bevezetésében. Célszerű lenne közös laboratóriumokat, szerkesztő irodákat, kísérleti termelési egységeket szervezni. A szakemberigény megállapításában és szakmai összetételének kialakításában is feltétlenül szükséges a vállalatok és a felsőoktatás együttműködése.