Kutatás-Fejlesztés – Tudományszervezési Tájékoztató, 1987

1. szám - Szemle

28 ban az iparnak nyújtott szövetségi támogatás inkább speciális kormányfeladatok végrehajtását szolgálja, mint a gazdasági fejlődés előmozdítását. /Az iparnak nyújtott szövetségi K+F alapok 90 %-a a Hadügyminisztériumtól, a NASA-tól és az Energiaügyi Minisztériumtól származik./ Az Egyesült Államok kivételével a vizsgált országok szem előtt tartják a gazdasági fejlődés szempontjából fontos uj kutatási területeket, igy az elektronikát, a számitógéptudományokat, az informatikát, a biotechnikát, az anyagok kutatását és a robotikát. Az egyetemi kutatás és oktatás, az ipari K+F és a kereskedelem támogatását stratégiai fontosságú feladatnak tartják. Az egyetemek és az ipar kapcsolata viszont az Egyesült Államokban a legszorosabb. A többi országban bizalmatlan és közönyös mindkét fél: az egyetemek nem látják kívánatosnak az ipari kutatásokat, az ipar viszont kételkedik abban, hogy az egyetemi kutatás megfelelne igényeinek. Az utóbbi időkben tudatos kormánypolitikával és anyagi ösztönzéssel törekednek a kapcsolat kialakítására. A mérnököknek egyes helyeken /Japán, NSZK, Franciaország, Svédország/ nagyobb a társadalmi presztízsük, mint az angolszász országokban. Amerikában a legnagyobb az egyetemi oktatószemélyzet, az ipari és a kormánykutatók mobilitása. Mindegyik vizsgált ország súlyt helyez a nemzetközi kutatási együttműködésre /a kétoldalúra Japán, a sokoldalura az európai országok/. A kutatásszervezés változatos képet mutat. Az egyik véglet az Egyesült Államok pluralista, legkevésbé központosított K+F rendszere és szervezete, a másik a központosított, tervezett, stratégiai célokat követő francia kutatási szervezet, középen helyezkedik el az Egyesült Királyság, az NSZK, Svédország és Japán. Valamennyi országban az alapkutatás legfőbb támogatói a kormányok. Az egyetemektől várják az alapkutatások elvégzését, a tudósok és mérnökök képzését. Nagyobb szervezeti különbségek vannak az egyetemtől különálló vagy velük társult intézmények esetében /a francia CNRS intézeteit a kormány finanszírozza, az NSZK-ban a Max Planck intézetek független szervezetek, akárcsak az angol kutatási tanácsok intézetei/. Az alapkutatás fontos intézményei az Egyesült Államokban a szövetségi finanszírozású K+F központok, másutt az országos intézetek, központok. Ezek fő tevékenységi területe a nagykutatás, a katonai, az ürés a nukleáris kutatás. Az alkalmazott kutatást valamennyi országban elsősorban az ipar feladatának tartják. Az ipari K+F Japánban és Svédországban kapja a legkevesebb kormánytámogatást. Az állami vállalatok szerepe a K+F végzésében és finanszírozásában a legnagyobb Franciaországban, a legkisebb az Egyesült Államokban és az NSZK-ban.