Kutatás-Fejlesztés – Tudományszervezési Tájékoztató, 1987

1. szám - Szemle

11 és az automatizálás dinamikus terjedésének a legkülönfélébb területeken. Az NSZK Nyugat-Európában igen kedvező helyzetben van mind szakemberei kvalifikációs szintjét, mind decentralizált — tartományilag autonóm, jó alkalmazkodó képességgel rendelkező — oktatási rendszerét és intézményhálózatának felszereltségét illetően. Tudományos élete és kutatóinak eredményei világszerte növekvő elismerést vivnak ki az ország számára, és a modern műszaki-technológiai fejlesztés egyik fontos nemzetközi centrumává teszik az NSZK-t. Ezt jórészt annak köszönheti, hogy hagyományosan különös gondot fordit a tudósképzésre és az utánpótlásra /az utóbbi fontosságát meghatványozta a 80-as éveket megelőző három évtizedben kiterjedt mérvű amerikai "brain-drain", ami időközben — arányaiban — mérséklődött, de korántsem szűnt meg/. A K+F személyzet létszáma 1975 és 1982 között közel 23 %-kal nőtt, összesen 371 500 főre. A K+F-ben foglalkoztatottak akkori összetételét azonban birálták a szakértők, mert a létszámnak még egyharmada sem volt tudós, a műszakiak hányada is csak 30 %-ot ért el, a fennmaradók pedig "egyéb kisegitő személyzet"-ként szerepeltek a nyilvántartásban. Időközben mintegy 44 %-ra emelkedett a szakszemélyzet aránya. Figyelemre méltó, hogy a távlati prognózisok — köztük a bázeli trendkutató Prognos AG tanulmánya — szerint a 2010-ig terjedő negyedszázadban éppen a képzés, tudomány és kultura területén fog a legdinamikusabban — 28 %-kal — növekedni a foglalkoztatottak száma az NSZKban.'' Ez az irányzat tartósnak Ígérkezik a továbbiakban is. Kreativ elitgárda kialakítását ösztönzi a tudósutánpótlás keretében a bonni tudománypolitika minden fontos kutatási területen. Saját tudományáguk elmélyült ismerete és fejlesztésében való részvállalás mellett a kutatókat sokoldalú kapcsolatok kiépítésére serkentik a határtudományi specialistákkal, az ipari és kereskedelmi körökkel, hogy könnyebben kielégíthessék a változó bel- és külföldi igényeket, tevékenységük piacorientáltabbá váljék. A posztgraduális képzés is segiti a kutatók ismereteinek folyamatos kiegészítését. Hatékony munkát végeznek a tekintélyes nyugatnémet egyetemek és a hires tudományos intézetek. Széles körű és bővülő lehetőségek nyílnak a specialisták számára ösztöndíjas kiküldetésre, speciális tanulmányok végzésére, tudóscserékre. Hasonlóan fontos neves külföldi tudósok meghívása vendégprofeszszorként, tudományos feladatok végzésének koordinátoraként vagy K+F szaktanácsadóként, esetleg kutatócsoportok irányitójaként. A különböző tudományterületi szakbizottságok, társaságok, intézetek, alapítványok szerepe is jelentős e tekintetben. /Az utóbbiak közül a legismertebbek a Stifterverband, a Volkswagen Stiftung, az Alexander von Humboldt Alapítvány ./"' Elengedhetetlen a magasan kvalifikált szakemberek naprakész tájékozottságának biztosítására a könyvtárak állományának gyarapítása, a bel- és külföldi szakirodalmat folyamatosan feltáró információ s rendszer. 7/ Wirtschaftswoche /Düsseldorf/,1986.18.no. 52.p. 8/ Ld. még Kutatás-Fejlesztés, 1986.2.no. I8l-l82.p. és 1986.3-4. no. 310-313.p.